28258. lajstromszámú szabadalom • Vízcsöves kazán

vek alsó végükön a (3) szekrényhez erősített (7) lemez segélyével vannak rögzítve; a kazán belsejében az átlyukasztott (Ga) lemez van elrendezve, mely megakadályozza, hogy a gőz vízbuborékokat ragadjon magával. Az (1) kazán teknő alakjával bír, melyben a (2) csövek a szokásos módon vannak megerősítve. A kazánnak ezen teknőalakú részére a (8) teknő van rászerelve, mely az előbbenivel együtt a kazánt képezi. A tűzszekrényben a (9) kígyócső van elrendezve, melyből a víz a (10) csövön keresztül az (1) kazánba jut és melybe a víz a (11) csövön áramlik be. A (11) cső és az (1) kazán között a 4. ábrában külön föltüntetett (13) szeleppel bíró (12) cső van elrendezve, a hol is a (13) szelep megakadályozza, hogy a víz a (12) csőben fölfelé áramoljék és a vizet a (9) csőbe kényszeríti áramolni, miáltal a (2 5) csövek és az (1) kazán között vízkeringés tartatik fönn. Ha ellenben a (13) szelepet elhagyjuk és a (11) csövet, mint az 5. ábrában, a (12) csövön túl meghosszabbítjuk, akkor kettős vízkeringés létesül és pedig egyrészt a (2 5) csövek és az (1) kazán és másrészt a (9) kígyócső, a (10) cső, az (1) kazán és a (12) cső között. Ha a (13) szelepet alkalmazva szivatytyút nem használunk, akkor a vízkeringés a (9) csőben és az (1) kazánban az által tartatik fönn önműködően, hogy a víz a (10) csőben fölszáll és a (12) csőben lefelé áramlik; ha ellenben szivattyút alkalmazunk, akkor a víz nem áramlik a (13) szelepen át, hanem a (9) kígyócsövön áramlik keresztül és ez által fölhevíttetik, mielőtt a kazánba jut. Az 5. ábrában föltüntetett elrendezésnél mindig kettős vízkeringés tartatik fönn, tekintet nélkül arra, hogy használunk-e szivattyút vagy nem. A (3) szekrény a levehető (14) födéllel van ellátva, úgy hogy a csövek megvizsgálása czéljából nem kell egyebet tennünk, mint a (14) födelet és (8) teknőt leemelni. Azon terek, melyekben a víz kering, (15) kibocsátó és kifúvó csövekkel vannak ellátva, úgy hogy az összes lerakódások könnyen eltávolíthatók. A (3) szekrényben szükség esetén a fáradt gőz számára túlhevítő szerkezeteket, továbbá ajtókat is rendezhetünk el, mely utóbbiakon át aztán a (2) csövek külső oldalához is hozzáférhetünk. A tüzelő anyagot az ajtóval zárható (16) nyíláson adagoljuk be. Az égéstermékek, melyek a már leírt módon áramolnak, az (1) kazán fölső és alsó teknőjének összekötésére szolgáló karimák közti (17) nyílásokon át a (19) kürtőbe távoznak. A (11) és (11a) csövön beáramló víz a már említett módon a (9) csőbe és ezután a (10) csövön át a kazánba áramlik; az ez utóbbiban lévő víz az (5) csövekben lefelé és a (2) csövekben fölfelé is kering és így igen gyorsan fölhevül; a forró víz a kazánból a (12) csövön át ismét a (9) csőbe áramlik. A találmány tárgyát képező kazánnál a vízkeringés az (1) kazán és a kígyócső között igen heves, mely keringés még fokoztatik azon keringés által, mely a kazán és a (2 5) csövek között megy végbe, úgy hogy a víz szakadatlanul erős mozgásban van, minek következtében a gőzfejlesztés igen gyorsan megy végbe és a kazán tisztán tartatik. A fejlesztett gőz az (1) kazánból a (20) csövön áramlik a gőzgéphez. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Vízcsöves kazán, jellemezve az által, hogy a kazán oldalai fölfelé konvergáló (2 5) keringtető csöveknek több sorából állanak, mely csövek fölső vége a tulajdonképeni (1) kazánba torkol és mely csősorok között a fűtő gázok távozásuk előtt a csövek hosszirányában föl- és lefelé kényszeríttetnek áramolni, a hol is a vízkeringés az (1) kazán és a (2 5) csövek között és esetleg még az (1) kazán, a (9) előmelegítő cső, a (10) fölvezető cső és a (12) levezető cső között tartatik fönn. 2. Az 1. alatt igényelt kazánnak egy foganatosítási alakja, jellemezve az által,