28233. lajstromszámú szabadalom • Nyomás alatt álló folyadékokkal vagy valamely éghető keverékkel hajtott szivattyú gyanánt használható mótor

Megjeleni 11)03. évi szeptember hó 15-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 282BB. szám. V/d/3. OSZTÁLY. Nyomás alatt álló folyadékkal vagy valamely éghető keverékkel hajtott, szivattyú gyanánt is használható mótor. BUTIN ALBERT MÉRNÖK PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 szeptember hó 30-ika. A találmány tárgya egy mótor, melyet nyomás alatt álló folyadékkal, vagy éghető keverékkel lehet üzemben tartani, de mely szivattyú gyanánt is használható. Jellemző eme találmányra egy bizonyos kinematikai láncz oly módon való kiképezése, hogy an.iak bizonyos tagjai egy változó űrtartalmú teret zárjanak be. A csatolt rajzon példaképen a találmány több kiviteli alakja látható, nevezetesen az I. és 2. ábra a változó űrtartalmú teret bezáró részek viszonylagos helyzetét tünteti föl sematikusan, anélkül, hogy azok ipari alkalmazására tekintettel volnánk; a 3., 4. és 5. ábra egy gőzgépet és a 6., 7. és 8. ábra egy a találmány szerint szerkesztett szivattyút ábrázol, míg a 9. ábrán látható gép egyik fele gőzgép, másik fele szivattyú gyanánt van kiképezve ; 10. ábrán egy expanziós gőzgép és a II. ábrán robbanó gép van ábrázolva. Képzeljünk egy gömböt, mely az 1. ábrán egyik legnagyobb (m) gömbköre szerint van metszve. Helyezzünk el ebben a gömbben két köralakú, egy vagy több részből álló korongot, melyek a gömb (o) középpontján mennek át és melyek a csatolt rajzon az (a, b) és (c, d) középmetszetük által vannak ábrázolva. Magától érthető, hogy eme korongok külső fölületei a gőzelosztás, az expanzió és a tömítés megkönnyítése, úgyszintén a holt tereknek minimálissá tevése czéljából megfelelően vannak alakítva. Eme két korong egymáshoz bizonyos 8 szög alatt hajlik, mely 0 és 90° között változhatik. Tegyük föl, hogy az (a, b) korong a gömb középpontján átmenő (x—x) tengely körül forog (2. ábra) a másik (c, d) korong pedig az (y—y) tengely körül, mely ugyancsak a gömb középpontján megy át és a (c—d) koronghoz bizonyos, 0 és 90° között fekvő (3 szög alatt hajlik. Ha az (y—y) tengely az (a, b) koronggal a szöget zár be, akkor 1. ha a — 0°, (y—y) az (a b) síkba esik, 2. ha a = 90°, (y—y) az (x—x) tengellyel egybe esik, 3. ha [3 — 0°, az (y—y) tengely a (c d) síkba esik, 4. ha p = 90°, (y—y) a (c d) korongra merőleges. Ha már most a korongokat és tengelyeket a föntebb jelzett negyedik esettől eltérően rendezzük el és föltételezzük, hogy az egyik, (pl. a (c, d) korong) az (a, b)