28223. lajstromszámú szabadalom • Készülék palazsindelyek lyukasztására és jelölésére

2 — készített lyukaknak úgy a szomszédos, valamint a szemközti éltől való távolsága egyszer és mindenkorra meg van szabva. A (8 és 9) bakoknak az 1., 2. és 3. ábrán föltüntetett állása mellett a lyukak egy sarokban összefutó két él mentén készülnek, míg a bakoknak a 4. ábrán látható állása mellett a zsindely két egymással szemben fekvő hosszéi mentén lesz kilyukasztva. Az utóbb említett állásnál a két (8 és 9) bakot egy és ugyanazon (4) kivágásba oly módon toljuk be, hogy azok mellső lapjukkal nézzenek egymás felé. A két (10) zsineg ekkor a (6) kivágáson át megy a taposóhoz. A (17) ütköző a mellett az 1., 2. és 3. ábrán föltüntetett állással ellenkező állást nyer, míg a (18) ütköző irányát megtartja és csupán a két (8 és 9) bak (16) lyukasztóihoz képest lesz beállítva. A föntiekben leírt zsindelylyukasztó berendezéssel a jelölő-készűlék a következő módon van összekötve: A (8) bakhoz a (20) kar segélyével a (21) vezető rúd van erősítve (2. ábra), a melyen a (22) rúgó által befolyásolt és a taposóval összekötött (23) keresztfej eltolható. A (23) keresztfejhez egy (25) rúd van erősítve, mely szabad végével a csőalakú (26) rúdba ér, míg a (27) rúgó a (25) rudat a (26) rúdba behúzni igyekszik. A (26) rúdnak másik vége a (28) karral ! van összekötve, mely szemével a (29) rúdon eltolható. Ezen eltolás a (23) keresztfejnek a (21) rúdon való eltolásával egyidejűleg jön létre. A (27) rúgó nem csupán a két (25 26) rudat húzza egymáshoz, hanem még a (28) kart is érintkezésbe hozza a palazsindelyek (30) élével. Ezen berendezés azért van, mivel a palazsindelyre vágandó hasíték nem a készített lyukaktól, hanem a palazsindely (30) élétől függ. A (26) rúdon a rugalmas (31) jelölő tű van elrendezve, melynek kiálló (32) vége a (33) rúd által csuklósan van összekötve a (28) kar szabad végével. Ezen (26 28 33 32) parallelogramm elrendezésének czélja az, hogy a jelölő tűt mindig pontosan ugyanazon távolságban tartsa a (30) éltől, ha a behelyezett palazsindelyek egyike valamivel szélesebb is, mint az ugyanazon csoportba tartozó többi zsindely. A bakoknak a (3 és 4) kivágásokban való föntebb leírt állásánál a jelölő készülék által készített hasíték az egyik hosszéllel párhuzamos lesz, míg azon zsindelyeknél, a melyeknél a lyukak két egymással párhuzamos él mentén készülnek, a hasítékot ezen párhuzamos élekre merőleges3n kell húzni. Ezen czélból a (21) vezető rúd (20) karját a (9) bakhoz erősítjük (4. ábra), miáltal a (31) jelölő tű a zsindely keresztirányában vezettetik. A hasítéknak létrehozására szolgáló berendezés egyebekben teljesen megegyezik avval, a mely föntebb a hasítéknak keskenyebb zsindelyeken való készítésénél elmagyaráztatott. A hasíték nem vonul végig egyik vagy másik irányban a zsindely egész fölületén, hanem csupán annak egy kisebb részén, a mi a zsindelyek elhelyezése czéljából teljesen elegendő. A jelölő készüléknek a 6—8. ábrán föltüntetett kiviteli alakja a következő berendezésű: Az (1) pad oldalán van elrendezve a két (34) rúd, a melyek egyik végükkel a padhoz vannak erősítve, másik végükön meg a (38) karral vannak egymáshoz kötve. A (38) kar az (1) padnak (35) csapján vezettetik és pedig oly módon, hogy a (37) rúgó a (34) vezető rudakat a padhoz közelíteni igyekszik. A (34) rudakon egy (36) tartó tolható el, a melyhez a (39) sodrony van kötve és ez a (40) csiga fölött a taposóhoz vezettetik. A taposó lenyomása alkalmával a (36) ti-rtó a (34) rúdon elmozdul a (41) rúgó nyomásával ellenkező irányban. A (36) tartónak egy meggörbített (42) karja van, mely szabad végén a (31) jelölő tűt hordja. A karnak függélyesen álló részén egy ferde (43) ütköző fölület van, melylyel az a taposó mozgatása alkalmával a megjelölendő (19) palazsindely sarkába ütközik, úgy hogy a (42) karnak fölfelé álló része a (19) zsindelynek (30) élén végigcsúszik. A zsindely szemben fekvő másik