28102. lajstromszámú szabadalom • Önműködően összecsappanó fölhágó, kocsik számára

Megjelent IDOIi. évi szeptember hó í-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍR A S 28102. szám. XX/a. OSZTÁLY. Önműködően összecsappanó fölhágó kocsik számára NEULINGER LIPÓT KOVÁCS WIENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 február hó 15-ike. Jelen találmány tárgyát a kocsi ajtajának nyitása alkalmával leereszkedő és a kocsiajtó becsukásánál önmőködően összecsappanó fölhágó képezi, mely összecsappant állapotában a kocsifenék alsó lapjához fekszik. Ez által a fölhágót a kocsi használata közben a bepiszkolódástól és a benedvesedéstől megóvjuk úgy, hogy a fölhágó nem válhatik sikossá és a kocsi külsejét sem csúfítják el a kiálló föihágók, melyek még igen gyakran különböző tárgyakba bele is ütköznek és a kocsi sérüléseit okozzák, a mi a találmány tárgyával szintén kikerültetik. Ezen szerkezetet tetszőleges, ajtókkal ellátott kocsin utólag is alkalmazhatjuk. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának egy példaképein foganatosítási alakja van vázlatosan föltüntetve és pedig az 1. ábrában fölülnézetben, a 2. ábrában elölnézetben és a 3. ábrában oldalnézetben, a 2. ábrát balról nézve. Az (1) kocsifenék alsó lapján a két részből álló (2, 3) keret van alkalmazva úgy, hogy körülbelül a (4) nyílás közepe felé essék. A két keretrészt oly módon állítjuk be és rögzítjük az (5) csavarok segélyével, hogy rövidebb oldalaik az (1) kocsifenék oldalszéleivel essenek egybe. A (2, 3) keretrészekre a rövidebb oldalaik közelében a (7) fölhágókkal csuklósan összekötött (6) tartórudak vannak csuklósan megerősítve. A keretrészekbe beljebb a (8) lengőtengelyek vannak ágyazva, melyekre a fölhágók belső végével csuklósan összekötött (9) karok vannak erősítve. A (8) tengelynek az ajtók csuklói felőli vége a kereteken túl meg van hosszabbítva és a (10) forgattyúkkal van ellátva, a melyek a (11) rudacskák segélyével a keretekre erősített (12) tartókba ágyazott (13) emelők alsó karjaival vannak csuklósan összekötve. A (12) tartók és a (13) emelők fölső karjai a (14) réseken át a kocsi belsejébe nyúlnak. A (13) emelők fölső végeihez egy-egy (15) összekötőrúd van csuklósan megerősítve, melyeknek másik vége az ajtók belső részén ezeknek a csuklók felőli szélük közelében alkalmazott (l(i) ütközőkkel van csuklósan összekötve. Ezen elrendezés által a kocsiajtó nyitása alkalmával a (15) rudat a (16) ütköző kifelé húzza és a (13) emelő fölső végével a szintén kifelé leng, miáltal a (13) emelő alsó karja a (11) rudacska közvetítésével a (10) forgattyút befelé és ezáltal a (9) kart lefelé forgatja úgy, hogy a (8) rúdak és a (9) karok által hordott (7) fölhágó lesülyed és használati helyzetbe jut.