28068. lajstromszámú szabadalom • Készülék szemcsés és rostos anyagok szárítására

ban ismertetett készülék nem alkalmas. Azonkívül folytonos üzemet és tetemes muukaerő megtakarítást tesz lehetővé. E czélból az egymás fölött elrendezett teknők alúl teljesen zárva vannak, kavarólapátok helyett, kavarócsigákkal vannak ellátva és a vízszinteshez oly módon hajlanak, hogy a hajlás kb. a szárítandó anyág lejtés szögének feleljen meg. Ezen készüléknél a szárítandó anyag a teknő egyik végétől a másik végéig szállíttatik és ezután önműködően az alatta elrendezett teknőbe hull, melynek csigája a szárítandó anyagot most már ellenkező irányban mozgatja, hogy azt a harmadik teknőbejuttassa. A szárító levegő nem alulról jut a szárítandó anyagba, hanem fölülről lefelé a fölül nyílt teknők fölött vonul el és mivel a teknők a szárítandó anyag lejtés szögének megfelelően vannak a vízszinteshez képest elforgatva és az összes teknők egymás fölött megfelelő szögben vannak elrendezve, ennélfogva a szárító levegőt a teknők és az ezekkel párhuzamosan elrendezett tető között a teknőben elhelyezett szárítandó anyag fölületéhez párhuzamosan halad és így ennek egész fölűletén végig vonul, mimellett szárító hatását megfelelően elrendezett irányító lemezek segítik elő. Természetes, hogy a kavaró csigákat az egyes teknőkben olyképen kell elrendezni és hajtani, hogy a szárítandó anyag a lejtésszög fölvételére való törekvésében megközelítőleg párhuzamos helyzetbe jusson azon síkhoz, melyben a teknő két oldaléle fekszik, mert ellenkező esetben a szárítandó anyag a teknő mélyebben fekvő oldalélein át lehullana. A mellékelt rajzokon a föntiekben általánosságban ismertetett készülék különböző foganatosítási alakokban van föltüntetve. A szárítókészűlék a sűrűn egymás mellett fekvő 2—3, 4—5, 6—7, 8—9, 10 — 11, 12—13 szállítócsigák sorozatából áll, melyeket a vízszinteshez képest (a) szög alatt helyezünk el, mely (a) szög kb. a szárítandó anyag természetes lejtés szögével egyezik meg. A csigaspirálisok váltakozva jobb- és bal-menetűek és mindegyik csigateknő egyik végén egy kis darabon a közfal váltakozva hiányzik, úgy hogy az (l)-nél bebevezetett anyag az összes csigák egyértelmű forgásirányánál a 2—3, 4—5, 6—7, 8—9, 10—11, 12—13 zeg-zúgos útat kénytelen megtenni és — 14-nél elhagyja a készüléket. A szárítandó anyag hozzávezetését úgy szabjuk meg, hogy az első csigateknő valamivel (a) tengely közepén túl teljen meg és hogy a következő csigateknők a növekedő szárazsággal csökkenő térfogat daczára ugyanily mértékben maradjanak megtöltve, az 1. és 2. ábra szerinti foganatosítási alaknál a csigateknők és spirálisok átmérői mindinkább kisebbednek, a csigaspirálisok ugyanazon fordulatszáma mellett, míg a 3. és 4. ábra szerinti foganatosítási alaknál a i csigateknők és spirálisok átmérője ugyanaz marad, ellenben a spirálisok fordulatszáma mindinkább csökken vagy pedig a teknők és spirálisok átmérője, valamint a spirálisok fordulatszáma ugyanaz maradhat, ellenben a spirálisok csavarmenet magassága fokozatosan csökkenhet. Ezen három elrendezés segélyével ugyanazon czélt érhetjük el, t. i. hogy a szárítandó anyag az egész készülékben hullámszerűen mozgó fölűlettel bír, melyre a (15)-nél belépő és (16)-nál távozó szárítólevegő hatásos befolyást gyakorol. Hogy a szárítólevegő és a szárítandó anyag között lehetőleg benső érintkezést idézhessünk elő, a készülék tetején, a (17, 18, 19, 20 és 21) ütköző lemezek vannak elrendezve, melyek a szárító levegőt ismételten a szárítandó anyaghoz terelik. Nagyobb teljesítőképesség elérése czéljából több ilyen szárító készülék helyezhető egymásra, mint az az 5. és 6. ábrában föl van tüntetve, mimellett a szárítandó anyag, a mely a fölső készülék utolsó csigateknőjét elhagyja, az (a, (b) csiga útján a második szárító készülék fölső csigateknőjébe vezettetik át s. i. t. Ilyen körülmények között, mint látható, a leírt készülék segélyével a szárító levegő a mindig hullámszerűen mozgó szárítandó anyaggal, a melyből mindig ujabb részek kerülnek a fölűletre, benső érintkezésbe