28060. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági jelzőkészülék légnyomású vagy más kapcsolt fékek szabályozására

— 2 — zására, hogy a fékezés a dugattyúlöket minimumánál bebövetkezzék, elegendő a csavarféknek (a) csavaranyáját (1. ábra) a (k) skálán lévő (m) jellel szembe állítani, az után a féksarúkat a kerekek peremével érintkezésbe hozni és erre az (i) beállító szerkezet segélyével a (t) rudazatot megrövidíteni vagy megnyújtani. Ha e (t) rudazattal kapcsolatban a 2. ábrán bemutatott elrendezést alkalmazzuk, könnyen belátható, hogy a féksarúkat a kerekekhez hozzászoríthatjuk az által, ha az említett rudazatnak (y) támadópontját a (bl) csavarorsónak forgatása révén elállítjuk, hol az említett csavarorsónak (al) csavaranyája a (h) könyökemeltyű segélyével összeköttetésben áll a rudazat támadópontjával. Ez új elrendezés segélyével, mely tulajdonképpen nem egyéb, mint egy vízszintesen elrendezett és kézzel működtethető csavarfék, képesek vagyunk a fék működését szabályozó rudazatnak minden körülmények között való pillanatnyi beállítására. Midőn a jármű nem áll légnyomás alatt, illetőleg a légfék nem működtethető, a fékrudazat szabályozását, illetőleg beállítását az által érhetjük el, ha a (bl) csavarorsót olyan értelemben forgatjuk el, hogy az (1) féksarúk a kerekek peremével érintkezésbe jönnek, midőn még a dugattyú lökethoszszának zérus pontján áll, az után pedig a (bl) csavarorsót ellenkező irányban való elforgatás által annyira eresztjük meg, hogy a fékezés alkalmával a dugattyúnak csakis a kivánt lökethossz engedtessék meg. Előzetes kísérletek segélj-ével előre meghatározható a (bl) csavarorsónak szükséges fordulatszáma, hogy ez eredmény biztosíttassék. Ha a légfék működésbe hozható, akkor elegendő az (1) féksarúkat a (bl) csavarorsó meghúzása által a kerékperemekhez hozzászorítani, az után pedig a légnyomást a hengerben működésbe hozni, miközben a csavarorsót annyira forgatjuk vissza, mig a mutató a fékdugattyúnak kívánt lökethoszszát jelzi. Ez eljárás különösen alkalmas a fékszerkezetnek a vonat elindulása előtt való beállítására. A találmánybeli javítások szerint továbbá új elrendezést alkalmazunk a dugattyú lökethosszának nyilvántartására, mint ez a 3. és 4. ábrákon be van mutatva, mely mutatóvagy jelzőközeg forgatás által működik és nem egyszerű eltolás által, mint az az 1. ábrának kezdetlegesebb elrendezésénél látható. Ez új jelzőkészülék áll egy (1) keresztrúdból, mely külső végein egy-egy (ql) mutatóval van fölszerelve, hol az utóbbi a fokbeosztással ellátott (rl) skála előtt mozog, melynek (el, ml, nl) beosztásai a dugatytyú különböző lökethosszainak felelnek meg. Az említett keresztrúdnak forgatását a dugattyúnak (c) rúdja eszközli egy (q) ütköző segélyével, mely összemüködik egy az említett keresztrúdra ékelt emeltyűvel. Hogy egy és ugyanazon közeg segélyével a szabályozás, illetőleg a beállítás lehetőleg könnyűvé tétessék és hogy e szabályozás pillanatnyilag végrehajtható legyen a légféknek a vonat elindulása előtt történő működtetése által, szükséges, hogy a nyilvántartásra és a működtetésre szolgáló tagok a lehetőségig közel rendeztessenek el egymáshoz. A 7. és 8. vagy 9. és méginkább 10. és 11. ábrákon bemutatott elrendezések e szempontból különösen ajánlatosak. A 10. ós 11.ábrákon bemutatott berendezésnél a (a2) csavaranya a (g) támadóponttal egy vonórúd és a (h2) emeltyű közvetítésével áll összeköttetésben és az említett csavaranyának elállítása a (bl) orsó forgatása által történik, hol az utóbbi az (f) kúpos fogaskerekek révén hat a (b2) csavarorsóra. A találmánybeli újítások szerint végül olyan elrendezést alkalmazunk, melynek segélyével a légfék saját maga önműködőlég eszközli a fékrudazatnak megrövidítését, midőn a dugattyúlöket nagyon hosszú. A 10. ós 11. ábrákon bemutatott ez elrendezés abban áll, hogy a (bl) orsón, (mely levehető (xl) forgantyúval működtethető), eg3" (P) kilincskereket rendezünk el, mely kapcsolatban áll a (c) dugattyúrúd kereszt[ fejére csuklósan szerelt (e) kilincscsel. A (p) ' kilincskeréknek fogai úgy vannak méretezve,