28046. lajstromszámú szabadalom • Explóziós mótor gáz- vagy gőzalakú, szilárd vagy folyékony tüzelőanyag részére, melynél a töltés külön választva komprimáltatatik

tett kiviteli alaknál pl. egy hengerköpeny képező, szitaszerű fal van a dugattyúra erősítve. Ezen elemek, ha kellően fölmelegednek, egyszersmind a főexplozió részére gyújtó alkatrészekül is szolgálhatnak, kicserélhetők is lehetnek, úgy hogy a gép megindítása előtt kivehetők és fölizzíthatók. Egyes esetekben a keverő hatás előidézésére már elegendő, ha a dugattyú fenekét kúposán, domborúan vagy hoinorúan kiképezzük. Most még hátra van a segédkeverék előállításának egynéhány más módját fölemlíteni. Az (n) szelep (I. ábra) mint keverő szelep lehet kiképezve és a szívó löket egész tartama alatt, vagy csak annak egy részében gázt és levegőt vezet be az (r) kamrába és pedig oly mennyiségben és arányban, a mint ez a segédkeverék előállításához szükséges. Az (11) légszelep a gázvezetékben is el lehet helyezve és pedig a (g) gázszelep előtt, ez esetben az (n) szelepet csakis a szívó löket vége felé szabad kinyitni, mikor is azután nem tisztán gáz, hanem gáz- és levegőkeverék hatol be az (r) kamrába. Egy ily kiviteli alak példaképen az 5. ábrán van vázlatosan föltüntetve. Végül mindkét szelep egy szeleporsóval mozgatható, ha ez két lökethosszal bír, a mint ez gázgépeknél már ismeretes is. A keverőszelep helyett egy másik kisebb gázszelep lehet az (r) kamra hátsó végén alkalmazva, mely a segédkeverékhez szükséges gázt beereszti. Utóbbi gázmennyiség a sűrítőlöket alatt is, vagy kevéssel az explózió előtt is szivattyúval beszivattyúzható. Ezen külön szivattyú végül a már említett különféle különbzéki dugattyúkkal pótolható. A 2. ábrán látható kiviteli alaknál, pl. a gáz egy (i) főszelepen (csapon) áramlik az (r) kamrába, a segédkeverékhez szükséges levegő pedig egy kis (n) szelepen át ömlik be anélkül, hogy az (r) kamrában levegő gázzal keverődnék, míg a segédkeverékhez szükséges gáz egy kis (gl) szelepen át jut a (b) térbe, vagy (q) csőbe. Midőn a sűrítőlöket végén a (v) dugattyú a (b) térbe behatol, akkor az itt lévő gázt az (r) kamrának végén lévő levegőbe besajtolja, miáltal a segédkeverék áll elő és alkalmas föltételek mellett ennek meggyújtása, illetve exploziója is azonnal végbe megy. Azon esetben, ha az (r) kamra hátsó részében lévő levegőhöz egy külön gázszelep, szivattyú vagy hasonló vezet be gázt, ennek nem kell ugyanolyan gáznak lennie, minta tulajdonképeni munkagáz, így pl. benzingőz, kőolajgőz vagy gáz. Ily gőzöket vagy gázokat továbbá már levegővel keverve is lehet az (r) kamra hátsó végébe bevezetni. Végül pedig lehet a segédkeverék előállítása czéljából elgőzölögtethető folyékony tüzelőanyagokat is esetleg már levegővel keverve az (r) kamrába beszivattyúzni. Az ennek keresztülvitelére szolgáló berendezések a már leírtak és még leírandók alapján könynyen megszerkeszthetők. Az eddig leírt különféle változatok nagyobbrészt magára a találmány lényegére vonatkoztak, ezekkel szemben eszközölhetők még a találmány lényegét nem érintő szerkezeti változtatások is, így pl. lehet szelepek helyett csapokat vagy tolattyúkat alkalmazni; ezeket ismét lehet vagy önműködően elrendezni vagy pedig alkalmas vezérművel kényszermozgásban tartani; a henger álló vagy fékmentes helyzetben lehet, mi mellett az (r) kamra elrendezésénél a gáz és levegő fajsúlyára kell tekintettel lenni, nehogy a tüzelőanyag és levegő túlkorán összekeverődjenek. E czélnak pl. teljesen megfelel az egész (r) kamrának a 2. és 3. oldalon leírt szerkezete vagy legalábbis a kamrának a munkahenger felé eső részének csövekből való összeállítása, melyek esetleges kavarodásokat meggátolnak. Ugyanazt elérhetjük az által is, ha a gázt é3 levegőt érintő irányában vezetjük be a fölvételükre szolgáló terekbe, mivel ezek ekkor külön-külön, mint egy teljes egész forognak. A szelepeknek az 1. ábra szerinti elrendezésénél a gáz és levegő között egy réteg közömbös égéstermék foglal helyet, mi által a káros összekeverődés szintén meggátoltatik.