28014. lajstromszámú szabadalom • Vízszintes síkban mozgó golyókkal és lényegében függélyes őrlő fölülettel bíró golyósmalom

Megjelent lí)())í. évi augusztus hó 24-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 28014. szám. X/i- OSZTÁLY. Vízszintes síkban mozgó golyókkal és lényegében függélyes őrlő fölülettel bíró golyósmalom. KONEGEN GYULA MÉRNÖK ÉS GYÁROS BRAUNSCHWEIGBAN. Bejelentésének napja 1903 február hó 25-ike. Elsőbbsége 1902 április 16-tól kezdődik. A találmány tárgya oly golyós malmokra vonatkozik, melyeknél a vízszintes körpályán szabadon mozgó golyókat a czentrifugálerő a lényegében véve függélyes őrlőfölületre szorítja. Ha az ily malmoknál a golyókat valamely tetszőleges szerkezetű hajtótag indítja mozgásnak, a hajtótag és golyók között csúszó súrlódás lép föl, mely nagymérvű kopásra ad okot. Ha azonban, mint azt ugyancsak megkísértették, a golyókat félkör keresztmetszetű gyűrű hornyokba ágyazták és ha eme horonyfenéknek felénél valamivel nagyobb részét egy függélyes tengely körül forgatjuk, bármely sebességnél csúszó súrlódás ós aránylag nagymérvű kopás lép föl. A találmány tárgyát képező berendezés a föntebb jellemzett golyós malmoktól anynyiban tér el, hogy mindegyik golyó csak egy-egy pontjában érintkezik a forgó tányérral és egy-egy más pontjában a lényegében függélyes őrlőfölülettel, minek batása a következő megjegyzésekből tűnik ki. Mikor az (a) tányér lassan forog (1. az 1. ábrán baloldalt), a golyók a (b) őrlőfölületre oly kis nyomást gyakorolnak, hogy az ebből s2ármozó súrlódást teljesen figyelmen kívül hagyhatjuk. Ennek következtébeu mindegyik golyó saját tehetetlensége és a közte és az (a) tányér között föllépő súrlódás következtében egy-egy vízszintes, a (c) tengely középvonalán átmenő átmérője körül fog forogni, mint azt a 2. ábrán oldalnézetben és a 4. ábrán (baloldalt) fölülnézetben ábrázoltuk. Ekkor a golyó abszolút mozgása a tányér forgásirányával egyezik meg, a tányérhoz viszonyított mozgása azonban ezzel ellentétes. Ez a viszonylagos mozgás tiszta gördülő mozgás. Ha már most a golyó és (b) őrlőfölület érintkezik egymással, a golyó forgása következtében mozgás egyáltalában nem lép föl, minthogy az érintkezési pont a forgástengely egy pontja. Súrlódást csupán a golyó előre mozgása és csak egy pontban idéz elő. Ha már most nagyobb sebességek esetében vesszük a viszonyokat figyelembe, látjuk, hogy a golyóra tetemes czentrifugálerő hat, mely azt a (b) őrlőfölületre szorítja. Ez a golyónak a (b) őrlőfölületen való gördiilését idézi elő, vagyis a golyó most már függélyes tengelye (I. az 1. ábrán jobboldalt, a 3. ábrán és a 4. ábrán jobboldalt) körül fog forogni. A (b) őrlőfölületen ennek következtében elméletileg csakis gördülő súrlódás lép föl, míg az (a) tányéron súrlódás egyáltalában nem lép föl. Ha már most a golyók nem az egyenlítő