28008. lajstromszámú szabadalom • Újítás mikrofonokkal kombinált telefonhallgatókon

Megjelent 1903. évi augusztus hó 24 én. MAGY SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 28008. szám. Vll./j. OSZTÁLY. Újítás mikrofónokkal kombinált telefonhallgatókon. HOLMSTRÖM JÁNOS GUNNAR MÉRNÖK STOCKHOLMBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 január hó 31-ike. Valamely telefonállomás hallgatója megszólal, a mint a mikrofon és a hallgató egymáshoz közel vannak elhelyezve, mint azt példaképen az 1. ábrán ábrázoltuk. Eme jelenségnek az az oka, hogy a mikrofonmembrán legkisebb rezgései is megváltoztatják a (B) elsődáramkörben folyó áram erősségét, mi az (I) indukcziócsévében az (L1 L2) másodáromkörben váltakozó áramot gerjeszt. Ezek a váltakozó áramok a (T) hallgató (b) membránját oly rezgéseknek indítják, melyek a mikrofonmembrán alaprezgéseivel vágnak egybe. A levegőn át a mikrofonmembránig terjedő rezgések a mikrofonmembrán rezgéseit még inkább fokozzák, tehát a (B) elsődáramkörben nagyobb áramerősség - változásokat idéznek elő, vagyis a (T) telefonhallgató membránjainak kilengéseit még tovább nagyobbítják, mi ismét a mikrofonmembrán kilengéseinek növekedését idézi elő. Végre is egy staczionér állapot fog beállani, melynek egy bizonyos hangerősség felel meg. Ez a jelenség az, melyet a telefon «éneklése» elnevezés alatt ismernek. A gyakorlatban sok esetben szükségesnek bizonyult az, hogy a (b) telefont és (a) mikrofont egy és ugyanabba a tokba vagy szelenczébe zárjuk, mint a hogy azt példaképen a 2. ábrán láthatjuk. A jelzett kombináczióból származó előnyöknek azonban gyakorlati értékük egyáltalában nincs, mert ezeknél a föntebb jelzett hátrány, a telefon éneklése oly nagy mértékben jelentkezik, hogy az minden beszédközvetítést lehetetlenné tesz. A föntebb jelzett kombinácziónál ugyanis az éneklés azért jelentkezik fokozottabb mértékben, mert a két membrán kölcsön hatását az a körülmény, hogy a hangátvitelt nemcsak a levegő, hanem a tok vagy szelencze anyaga is közvetíti, még inkább növeli. Ama több-kevesebb sikerrel járó kísérletek sorából, melyeket az éneklés megszüntetésére végeztek, a következőket említjük föl. Legközelebb fekvő az a gondolat, hogy a vezeték kapcsolási elrendezését módosítsuk, úgy mint azt a 3. és 4. ábrán két kiviteli alakban bemutattuk, mely ábrákon (a) a mikrofont, (b) a hallgatót jelzi. Ily elrendezések azonban nem bizonyultak czélszerűeknek. Lehetne azonban bizonyos esetekben a berendezés elektromos állandóit akként megszabni, hogy a két membrán lengésfázisa megfelelően eltolódjék. Az ekkor a két membrán között föllépő ellenhatás az emlí-