28001. lajstromszámú szabadalom • Forma vagy műkőtömbök előállítására

7. ábra részletrajz, melyen a forma nyitásának módja látható, a 8., 9. és 10. ábra részletrajz, melyen a mellső és hátsó falnak a formán való megerősítése más kiviteli alakban látható. 11. ábra egy két részből álló és két záró szerkezettel fölszerelt forma elölnézete, a 12. ábra egy dombormű mellső vagy hátsó fal oldalnézete, a 13. és 14. ábra pedig két módszert mutat, mely szerint a hengeres formában négyszög alaprajzú tömböket lehet előállítani. A találmány szerint szerkesztett formának egy hengeres (a) palástja van, melyet számos, körülbelül 12 mm. átmérőjű és az egész paláston egyenletesen elosztott (al) fúrat tör át. Eme fúratok előnyösen egymástól körülbelül 25 mm. távolságban akként vannak elrendezve, hogy sorokat képezzenek, eme sorok egymástól (l. a 2. ábrát) körülbelül 12 mm. távolságban vannak és az egyes sorokban az (al) lyukak a szomszédos sor lyukaihoz viszonyítva el vannak tolva. Az (a) formának — mint az az 1. és 2. ábrán látható — (a2) hasítéka van, a hasíték két oldalán pedig egy rendkívül megbízható záró szerkezet van alkalmazva, mely nagy nyomás esetében vízmentes zárást biztosít. Lényeges az, hogy bárminő záró szerkezetet válaszszunk is, az a forma henger alakját ne módosítsa és hogy az az (a2) hasíték megbízható záródását biztosítsa (1. ábra.). A csatolt rajzokon ábrázolt záró szerkezet két (b, bl) öntvény- vagy kovácsdarabból áll, melyek közül a (b) résznek egy ékalakú, egész hosszán végig nyúló eresztéke (1. az 5. ábrát), a (bl) résznek pedig a (b2) ereszték befogadására szolgáló (b3) eresztékágya van. A (b) részen ezenkívül egy vagy több (b4) peczek is van kiképezve, ennek megfelelően a (bl) részen ugyanannyi (b3) fúrat van. A (b4) peczkek és (b3) fúratok czélja az, hogy a két (b, bl) rész mindig a megfelelő viszonylagos helyzetet foglalja el és hogy azok a (c2) fúratokon átmenő (cl) csavarorsók és ezek (c) csavarházainak fölhúzása után egymással szemben el ne mozduljanak. Láthatjuk a rajzokon, hogy a (bl, b2) részek az ütköző hézag felé eső oldalukon magasabbak, mint másik, az ütköző hézagtól elfordult oldalukon, azonban a (c2) fúratok között (c3) kivágásokkal vannak ellátva, hogy ily módon anyag legyen megtakarítható és hogy rövidebb szegecseket lehessen alkalmazni. Hogy a (c) csavarházak é3 (cl) csavarok által kifejtett összes erőt át lehessen az (a) palástra vinni, a (b, bl) részek alsó végein (d) kivágás van alkalmazva, a (c2) fúratok pedig a (b, bl) részekben akként vannak kiképezve, hogy a (cl) csavarorsók az (a) palásttal az (a2) hasítéknál közvetlenül érintkezzenek. Bizonyos esetekben (1. a 11. ábrát) a csavarorsók részben magában az (a) palástban fekhetnek. A (b6) ütköző hézag (1. ábra) igen fontos, minthogy ez a hézag gátolja meg, hogy a földuzzadó tömeg a (cl) csavarorsókat meggörbítse, mikor az (a2) ütköző hézag bármily kis mértékben szétnyílik. A (b, bl) részek az (a) palást külső föliiletéhez hozzásimulnak és a palásttal (b7) szegecselés útján vannak összekötve. (2. ábra). A (b, bl) részek valamivel rövidebbek, mint az (a) palást és több (b8) csavarorsót viselnek, melyek az (a) homloklemezek (mellső vagy hátsó fal) (el) furatain nyúlnak át (3. ábra). A forma (e) homloklemezein épp oly (al) fúratok vannak a gőz, víz, levegő és gázok be- és elvezetésére kiképezve, mint az (a) paláston, mely utóbbira kerülete ama részén, hol a (b, bl) részek alkalmazva nincsenek, az 1. és 2. ábrán látható szögletvasból készült (a3) abroncsok vannak fölerősítve, a jelzett abroncsokon pedig az (a5) csavarok átvezetésére szolgáló (a4) fúratok kiképezve. Ezek az (a5) csavarok, ép úgy mint a (b8) csavarok és az (e) homloklemezeket az (e2) csavarházak segélyével rögzítik a kellő helyzetben. Az (e) homloklemezeket rendesen öntött vasból, lapos belső (e3) fölülettel és külső oldalán (e4) merevítő bordákkal képezzük ki, de lehet azokat domborúan is alakítani. Az (a3) abroncs helyett több (f) kart is lehetne az (a) palástra szegecselni az (fl) szegecsek segélyével (1. a 8., 9. és 10. ábrát) Ekkor ezeken a karokon