27989. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék ólom porítására

- 2 — fölaprítottuk, a mi tetszőleges, például ama fönn említett eljárás után, történhet, hogy a megolvasztott ólom áramát lég­vagy gőzsugár behatásának vetjük alá, az ekként fölaprított ólmot folytonos üzem­ben egy kamrába vezetjük be, melyben egy vagy több, verő léczekkel vagy hasonló elemekkel működő aprító szerkezetet igen gyors forgásban tartunk. Egyidejűleg lég­áramot vezetünk át a kamrán, mely az anyagot, mihelyt az a kívánt finomsági fo­kot elérte, tovaviszi. Az ólomporral ter­helt levegőt azután közvetlenül egy kam­rába vezethetjük, melyben azt kémiai ha­tásnak vetjük alá; lehet azonban az ólom­porral terhelt levegőt egy gyűjtő helyre is vezetni, a hol az ólompor lerakódik és összegyűl. A porító kamrán átvezetett lég­áram sebességének változtatása által, az ólompor finomságát könnyen és pontosan szabályozhatjuk. A verő léczes aprító szer­kezetek helyett természetesen más készü­lékeket is lehet alkalmazni az ólomnak lékeket is lehet alkalmazni az ólomnak por­alakba való átvitelére. A következőkben a mellékelt rajzok nyo­mán egy a jelen találmány tárgyát ké­pező eljárás kivitelére szolgáló aprító ké­szüléket néhány foganatosítási alakjában fogjuk ismertetni. Az 1. ábra a készülék oldalnézete; a 2. ábra annak függélyes középmetszete;a 3. ábra a 2. ábra metszési síkjára me­rőleges metszet; a 4. és 5. ábrák a 2. ábrához hasonló met­szetek, melyek a készülék módosításait ábrázolják. (1) jelöli az előnyösen hengeralakú szek­rényt, melybe körben verő léczes aprító szerkezetek vannak elhelyezve, melyek tet­szőleges berendezésűek lehetnek. A fő csak az, hogy ütköző és verő fölületek legyenek alkalmazva, melyek, ha az anyaggal érint­keznek, ezt szétzúzzák, szétverjék és por­alakba hozzák. A jelen foganatosítási alak­nál az aprító szerkezet két csoportban el­rendezett verő léczekből áll, melyek kon­cz?ntrikus körökben vannak elrendezve oly czélból, hogy mindegyik léczcsoportnak a másikkal ellenkező forgást kölcsönözhes­sünk. Ezért a verőléczek mindegyik cso­portja külön-külön tengelyre van szerelve és pedig az (1) szekrény egyik oldalán át­menő (2 3 4 5 6) tengely az egyik lécz­csoport, az (1) szekrény ellenkező oldalán átmenő (7 8 9 10 11) tengelyek a másik léczcsoport forgatására szolgálnak, a hol is az egymásnak megfelelő tengelyek kö­zépvonala egy egyenesbe .esik. A tenge­lyek végén a verőléczeket hordó (12 13 14 15 16 17 18 19 20 21) gyűrűk vagy tárcsák vannak fölékelve. A (12—16) gyű­rűk két sor (22) és (23), illetve (24) és (25), illetve (26) és (27), illetve (28) és (29), illetve (30) és (31) verő lécczel van­nak ellátva, míg a (17—21) gyűrűk egy sor (32) illetőleg (33), illetőleg (34), ille­tőleg (35), illetőleg (36) verő lécczel van­nak csak ellátva (2. ábra). Hogy a verőléczekkel lehetőleg jó ha­tást érjünk el, az (1) szekrény ugyanazon oldalán átmenő tengelyeknek előnyösen ugyanazt a forgási irányt kölcsönözzük, miáltal az egyes szomszédos verő léczes szerkezetek egymáshoz képest ellenkező irányban forognak, úgy hogy az egyik szer­kezetről lehulló anyag a legközelebbi szer­kezet zúzó- illetve verő hatása alá kerül. Az (1) szekrény egyik oldalán átmenő, ten­gelycsoportot az (1) szekrény másik olda­lán átmenő tengelycsoporthoz képest ellen­kező irányban forgatjuk, miáltal a tenge­lyekre szerelt gyűrűk és az ezekre erősí­tett léczek is egymáshoz képest ellenkező irányban forognak, úgy hogy mindenegyes szerkezetben a léczcsoportok ellenkező irányban forognak. A mint az 1. ábrából látható, a mindkét oldalon körben elrendezett (2—11) tenge­lyek (37), illetőleg (38) fogaskerekeket hordanak, melyek mind egy, a (39) hajtó tengelyre ékelt (46), illetőleg (47) nagy fogaskerékkel kapcsolódnak. Az (1) szek­rény közepén áthaladó (39) tengely a (42) illetőleg (43) állványokban kiképezett (40), illetőleg (41) csapágyakban van ágyazva. Ezen állványok egyben a verőléczek ten-

Next

/
Thumbnails
Contents