27982. lajstromszámú szabadalom • Czölöpöző eljárás és hozzá való berendezés

- 3 -iszapnak a czölöplyukba való behatolását megakadályozz^. A 2. ábra szerint ez a gát (lí) bádoghüvelyből vagy hasonlóból áll, mely alsó végével a czölöp (3) hegyes végének (12) vállán nyugszik föl és oly magas, hogy a víztükör fölé nyúl alul pedig a szilárd földrészben oly mélyen végződik^ hogy a víz nem szivároghat belsejébe. A (* I) hüvelynek fölső vége (13) karmantyúban van megerősítve, mely az (1) czölöptörzsön (14) szorító csavarok által, vagy más módon tartatik fogva, míg csak a czölöp oly mélyen be nem veretett, hogy a (11) hüvely a szilárd földrészbe elég mélyen behatolt, mire a karmantyú és a czölöp törzse közötti összeköttetést a szorító csavarok meglazítása által oldjuk és a czölöp törzsét tovább be lehet verni, a nélkül, hogy a (13) karmantyút és a (11) hüvelyt veJe együtt lejebb vernénk. Miután a czölöpöt a kívánt mélységig bevertük, a czölöpöt hegyes végének hátrahagyásával és a (11) hüvely sérülése nélkül a lyukból kihúzhatjuk, mely hüvely tehát a vizet és iszapot a lyuktól mindaddig távol tartja, míg csak a betonvagy czementczölöp készen nincs. A czölöp hegyes végei tetszőleges alakúak és fából, öntött vagy kovácsolt vasból, aczélból, üvegből, aszfaltczementből vagy tetszőleges más anyagból lehetnek, mely a czölöp beverésénél az ütéseket kibirja. Jó és olcsó czölöpvéget készíthetünk vékony vasbádogból, ha ezt betonnal kitöltjük, vagy az egész czölöpvéget betonból állíthatjuk elő és egy vasgyűrűvel vagy vasheggyel erősíthetjük meg. Ha a talaj futóhomok vagy pedig általában olyan megbízhatatlan, hogy a lyuk a czölöpnek kihúzása után alakját meg nem tartja, úgy a (11) hüvelyt a czölöp alsó végéhez hozzá szögecselhetjük, vagy ezzel bármi más módon össze is köthetjük, mely esetben a hüvely a czölöp hegyes végével együtt a lyukban a czölöp kihúzása után visszamarad. A hüvelynek átmérője ez esetben a czölöp hegyes végének legnagyobb átmérőjénél valamivel kisebb. Ezt a hüvelyt különböző helyein vagy pedig egész hosszában az (1) törzzsel valami módon merevítjük, azonban mindenesetre úgy, hogy ez a merevítés a czölöp törzsének kihúzását ne akadályozza. Ez a merevítés közbeiktatott (15) gyűrűkből állhat (3. ábra), vagy pedig a (11) hüvelynek és az (1) czölöptörzsnek egész közét szurokkal vagy más könnyen olvadó anyaggal töltjük ki, mint ezt a 4. ábrában (16)-nál látjuk, mely anyag a czölöp beverésénél szilárd állapotát megtartja és a hüvelynek a szükséges merevítést nyújtja, de mielőtt a czölöpöt kihúznék, gőznek vagy forró levegőnek bebocsátása által könnyen fölolvasztható. Ily módon igen vékony hüvelyt nagy mélységre még nagyon rossz talajba is beverhetünk. Azonban czement vagy betonczölöpöket ily hüvelyek nélkül víz alatt még úgy is állíthatunk elő, hogy üreges czölöpöket használunk s az (1) czölöptörzs és (3) hegyes vége között vízmentes összeköttetést létesítünk és miután a czölöp hegyes végét a kívánt mélységig levertük, a betont az üreges czölöpbe beöntjük, ezt mindig egyegy kissé följebb emelve, úgy hogy a czölöp alsó végéből a beton a czölöp hegye alá kifolyik és a vizet ezen nyílásba be nem eresztve, itt megkeményedik; a betont az üreges törzsbe oly mennyiségben kell betölteni, hogy mindig az egész czölöpöt kitöltse és ennek alsó végén folyton kifoly-i hasson. Ezt az eljárást oly esetekben is j előnyösen foganatosíthatjuk, ha a földtömeg nem stabilis és a lyuk alakját a czölöp kihúzása után nem tartaná meg. Ha a czölöp alsó végének hegyén levegőkibocsátó szelepet alkalmazunk, úgy bizonyos nemű földeknél az (1) czölöptestnek ugyanazt az átmérőt is adhatjuk, mint a czölöp végének, mert ez esetben a levegőtúlnyomásból származó ellenállás meg van szüntetve. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Czölöpözési eljárás, az által jellemezve, hogy a talajba oly czölöpöt verünk be, melynek átmérője alsó hegyes végén a törzsének átmérőjénél nagyobb, ezt a czölöpöt aztán a talajból kihúzzuk és az így kapott lyukba azt az anyagot töltjük