27981. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági lánccal fölszerelt zár helyiségeknek betörés ellen való biztosítására

- 446 — a másik oldalon mintegy 3—4 cm. hosszúságon kiáll és a biztonsági láncczal van összekapcsolva. A retesznek a zárótokba nyúló végén két (i i) fúrat van kiképezve, melyekbe — mint azt már említettük .— a zárótok (a) részének (e e) peczkei fogódzanak. A másik (1) retesz elrendezése és alakja következtében a kulcs forgatásánál a zárótok (a) részét balról jobb felé tolja el és ily módon ennek (e e) peczkeit az (i i) fúratokba nyomja. A zár működési módja a következő: A kulcs első félfordulátánál csupán a (k) retesz (3. ábra) mozog előre, míg a kulcs második félfordulatánál úgy ez a retesz, mint a jelzett retesz hasítékába fogódzó peczek által mozgatott másik (1) retesz is elmozdul (4. ábra). A két retesz most oly helyzetet foglal el, hogy csupán a második retesz bevágásai állanak a kulcs tollának pályájában, tehát a kulcs újabb félfordulatánál csupán a második retesz fog eltolódni, az első pedig nyugalomban fog. maradni. A második retesz elmozdulásánál a zárótok (a) részét balról jobbfelé eltolja. Mikor ez a mozgás befejeződött, a zár és a zárótok úgyszólván egy részt képez, minthogy a zárótok főrészén kiképezett peczkek a retesz fúrataiba fogódzanak. Ekkor a teljes biztonság czéljából csakis a lánczot, mely egyik végével az ajtótokon van megerősítve, kell a (k) retesz (r) gombjába beakasztani (12. ábra). Kettős szárnyú ajtóknál a zárótok (11. ábra) ugyancsak el van látva egy (p) gombbal, melybe az ajtótok másik oldalán alkalmazott lánczot akasztjuk be. A zár két reteszét egymáshoz viszonyítva, más helyzetben is elrendezhetjük, nevezetesen a tulajdonképeni záróreteszt hátul, a mozgató reteszt pedig elől helyezhetjük el, mint az a 13. és 14. ábrán látható, mely esetben a zárótokot magát a 15—17. ábra szerint alakítjuk. A 18—25. ábra egy másik kiviteli alakot tüntet föl, nevezetesen a 18. ábrán a zár és zárótokja elölnézetben, a nyitott állásban látható. A kulcslyuk ós a kulccsal együttműködő fogak a szokásos elrendezéstől teljesen eltérően vannak elrendezve, a mennyiben a kulcs jobbra forgatásánál a retesz hátra felé és nem előre mozog és ! ily módon zárja a zárt. A zár reteszének gombján a lánczot lehet beakasztani. A 19. ábra ugyanoly nézet, mint a 18. ábra, melyen a zár részei ama helyzetükben láthatók, a melyet ezek a kűlcs egy fordulata után foglalnak el. A 20. ábra ugyanily nézet, melyen a retesz ama helyzetet foglalja el, a melybe a kulcs két fordulata után jut. A 22. és 23. ábra a zárótok nézete és metszete, 3i 24. ábra a retesz nézete és a 25. ábra a zárnak az ajtóra való fölszerelését ábrázolja. A zár retesze (24. ábra) T-alakú és egy korkeresztmetszetű (1) fúrattal, továbbá a (2 3) hasítékkal van ellátva. A zárótok (22. ábra) két (4) részből áll, melyek (5)nél alá vannak metszve, továbbá a (6) fejes peczekkel és (7) gombbal is föl van szerelve. A zár akként van az ajtón fölerősítve, hogy a retesz előre tolt helyzeténél (21. ábra) az ajtótokra néhány cm. hosszúságon ráfeküdjék. A zár működési módja ekkor a következő: Mikor az ajtót becsukjuk, a retesz (1) furata pontosan a zárótok (6) fejes peczkére fogódzik és ezt körülfogja. Mikor már most a kulcs egy fordulatot végez, a retesz hátra felé mozog és a 19. ábrán, a második fordulat után pedig a 20. ábrán látható helyzetbe jut. Ekkor a retesz egyrészt az (5 5) alámetszések által képezett vezetékben foglal helyet, mely a retesz további mozgását meggátolja, másrészt pedig a retesz a fejes peczek feje alá is kerül, úgy hogy a zár és zárótok mintegy egy darabot képez. A teljes biztonság czéljából csakis a két lánczot kell még a tokhoz, illetőleg a zár és zárótok gombjához erősíteni, hogy ily módon újabb, az ajtó bedöntését meggátló akadályt létesítsünk.