27977. lajstromszámú szabadalom • Tetőfedés
.Megjeleni 1903. évi augusztus hó 18-áu. MAGY. g© KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 27977. szám. VIII/b. OSZTÁLY. Tetőfödés. POTT BÁZMÁN HÁZFÖDÓMESTER KÖLNBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 deczember hó 6-ika. A mellékelt rajzban a jelen találmánybeli tetőfödés szerint fémlapokra fektetett cseréptető egy része az 1. ábrában fölülnézetben, a 2. ábrában oldalnézetben van föltüntetve; a 3. ábra a tető alsó fémlapjait fölülnézetben s a 4. ábra ezeket oldalnézetben tünteti föl; az 5. és 6. ábrák az alsó fémlapokat metszetben tüntetik föl; a lapok ütközése a két ábrában különböző; a 7. ábra kissé módosított fémlapokkal foganatosított tetőnek oldalnézete; a 8. ábra a fémlapok fölső szélének keresztmetszetét mutatja be. Az aszfaltlemezből vagy hasonló anyagból való ismeretes alsó tetővel készült cseréptetőkkel szemben a jelen találmánybeli tetőt az jellemzi, hogy a cseréptetőnek alátámasztására és megerősítésére szolgáló alsó tető egyúttal a tetőléczeket, a cserepeknek dróttal belülről való lekötését is pótolja és így oly tetőt képvisel, mely zivatarok, belső tüzek, hó, eső, por stb. ellen teljes biztonságot nyújt, sőt még izzadtságvizet sem hagy képződni. Az alsó tetőzet a megfelelő, mondjuk 2 m. hosszú és a tégla hosszának megfelelő széles (a) fémlapokból áll, melyek fölső végükön teknőszerűen be vannak hajlítva s aztán (b) széleik ezen (c) teknő mély éle felé átlós irányban vezettetve, élük a (c) teknő mély éléhez, illetőleg az oldalfalakhoz támaszkodik. Ez által a leírt módon összehajtogatott fémlap (b) merevítést kap és mintegy gerendatartó szerepel. Az átlós (h) részt (d) fémszalagocskákkal vagy kapcsokkal foglaljuk be és pedig úgy, hogy ezeket rajta szabadon ide-oda tolni lehessen. Az (a) fémlapnak alsó fölületén (e) fülek vannak megerősítve, melyeken keresztül a (d) bádogszalagocskákat vagy lapocskákat keresztüldugjuk és aztán lehajlítjuk, miáltal két-két (a) fémlapnak biztos összeköttetését létesítsük. Az egyes fémlapokat az (s) gerendákra egymáshoz képest eltolt ütközésekkel szögezzük le. Az ütközési helyeken fémlapoknak vagy alsó vagy fölső fölületére (i) vagy (f) szalagocskákat szögecselünk, melyek fölé vagy alá aztán a szomszéd bádoglap szélét betoljuk. A fémlapokat czélszerűen csatornákkal látjuk el, oly czélból, hogy azoknak nagyobb ellenálló képességet kölcsönözzünk. A helyett, hogy az (a) fémlapokat fölső