27948. lajstromszámú szabadalom • Berendezés betűsorok arányosítására

— 13 — így a megfelelő arányosítót a sorba betolja (12. és 13. ábra). Hogy a (66) exczenterkorong az arányosító csúcsát, mint azt a 13. ábrán jeleztük, előre nyomhassa, a szerkezeteknek egy pillanatra ismét meg kell államok, ezért a korongon a (30) ponttól a (31) pontig ugyancsak sík. Miután a (66) exczenterkorong a jelzett munkát befejezte, úgy hogy az arányosító csúcsa az (y) hasíték (40) lerézsülése elé kerül (12—14. ábra), az arányosítót teljesen be lehet nyomni. A jelzett ponttól a (20) korong vezető fölülete ismét sülyed a (31) és (32) pontok között, tehát a (124) benyomórudat a (86) súly addig tolja előre, ameddig ezt az arányosító megengedi. Mikor a görgő a (32) ponton is túlhaladt, a vezeték ismét emelkedni kezd ós a (121) görgő az ellenkező irányban mozog, tehát a (124) betolórúd távolodni fog az arányosítótól és a (137) előre toló emelő (9. ábra) ismét működésnek indulhat. Kevéssel eme folyamat befejezte előtt a (18) toldat a (22) emelő (26) mellső fölületével érintkezik, a tengely fordulatának befejezte után pedig a (18) toldat a (21) kötésfél (39) fogközéből kikapcsolódik, úgy hogy az összes részek a 7. és 19. ábrán látható helyzetükbe térnek vissza. Ezután a (315) lemez (4. ábra) az arányosítókat egymásután mélyebre szorítja be a sorba, nevezetesen akként, hogy az első arányosító mélyebben nyomuljon be, mint a második, ez mélyebbre, mint a harmadik stb. Az első ideiglenes arányosítónak közönséges arányosítóval történt helyettesítése után a sortartó mélyebbre mozog lefelé, ennek következtében a második ideiglenes arányosító oly mélyre szoríttatik be, amily mélyre csak beszorítható és azután egy közönséges arányosítóval helyettesíttetik. Ez a folyamat mindaddig ismétlődik, míg az összes arányosítok ki nem váltattak. Ha a benyomó lemez a sortartóval párhuzamosan állana és ha egyszerre az összes arányosítok nyomatnának be, ez abenyomás nem történhetnék oly mélységig, mintha a lemezek egymásután hatnak az arányosítókra és egyszerre csak néhányra gyakorolnak nyomást, mint az a találmány szerint történik. Ily módon a sor arányosítása egyenletesen történik, a sor végén nagyobb hézagok nem képződnek és a sor maga is igen egyenlétessé válik. Mikor a (c) sortartó teljesen megtelt, ez annyira lefelé mozgott, hogy az első arányosító az arányosítót betoló rúddal álljon szemben. A sortartót ebben a helyzetben a megfelelően elhelyezett ütközők rögzítik, melyek az első arányosítóba fogódzanak és egyúttal az arányosítókat betoló berendezést is működésbe hozzák, ez az ideiglenes arányosítókat a sorba betolja, a sort megfelelően megnyújtja, azután az ideiglenes arányosítókat kidobja és a végleges arányosítókkal helyettesíti. Ugyanis mikor a sortartó az arányosító rúddal szemben megáll és az az arányosítókat betoló berendezés mőködésnek indul, a (312) szánnal állandóan kapcsolt (325) lemez a legelső arányosító végével érintkezésbe jön és ezt a sorba benyomja. A többi arányosító a (313) szánhoz csuklósan kapcsolt (315) lemezzel érintkezik, mely ezeket is benyomja a sorba. Minthogy azonban ez a lemez mellső végén van csuklósan ágyazva, hátsó végén pedig rúgó nyomás alatt áll, a hátsó arányosítókra nem hat oly erővel, mint a mellső arányosítókra. Miután az arányosítás befejeződött, a sortartó szabaddá válik, úgy hogy az a szedőhajó felé mozoghat, hová a kitoló a sort ép oly módon viszi át, mint ahogy azt a hivatkozott szabadalomban leírtuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szedőgépek arányosító berendezésénél egy sortartó, jellemezve az ebben kiképezett betűhorony és az ebben elhelyezett, mozgatható és beállítható talplemez által, melynek egyik fala alul ferdén el van vágva és így a horonyba bevezetett betűjegyeket azok talpánál fogva tartja. 2. Az 1. alatt védett sortartó egy kiviteli alakja, az által jellemezve, hogy a sortartó mozgatható és beállítható talplemeze ennek hasítékaiba fogódzó csapokon van vezetve és egy a lemezt előre szorító rúgó hatása alatt áll. 3. Betűszedőgépeknek az 1. és 2. alatt vé-