27946. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázizzófényköpenyek előállítására nitrocelluloze szálakból

Megjeleni 1903. évi augusztus lió 10-én. MAGY. SZABADALMI IÍIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 27946. szám. II/d. OSZTÁLY. Eljárás gázizzófény-köpenyek előállítására nitroczelluloza-szálakból. BOULLIEB JÓZSEF ARMAND ERNŐ HUBERT VEGYÉSZMÉRNÖK PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 február hó 18-ika. Több ízben raegkisérlették már a gázizzó­fény számára való köpenyeket mesterséges selyemből készíteni. Az eddig ismert eljárások mindegyike abban állott, hogy a nitroczellulóza fonható oldatába világító anyagokat adtak, azután ezt a viszkózus masszát fonták és végre a Chardon uet-féle eljárások szerint denitrifi­kálták. Ezek az eljárások komplikáltak és drágák és úgy az előállítási ár, valamint a világító képesség tekintetében nem adnak állandó eredményeket. Azok a nehézségek és hibák, melyekkel ezen eljárások járnak, indította föltalálót arra, hogy a nitroezellulóza-szálak impreg­nálására egy eljárást keressen. Hosszas kísérletek után föltaláló egy egy­szerű és kevésbé drága eljárást talált, mely lehetővé teszi a nitroczellulóza-szálaknak világító anyagokkal való impregnálását és ezen szálakból szilárd, tartós, világító és mindig állandó köpenyek készítését. Ez az eljárás teszi a jelen találmány tárgyát. A nitroezellulóza-szálak vízzel szemben áthatatlanok, ennélfogva nem képesek a világító anyagokat rögzíteni, de nagy mér­tékben megkapják ezt .a tulajdonságot, ha azokat olyan folyadékokkal kezeljük, melyek képesek a szálakat földuzzasztani, a nélkül, hogy azokat föloldanák. A jelzett tulajdonsággal bír a megfelelő töménységű hangyasav, eczetsav és salé­tromsav. Szigorúan véve ezen czél elérésére hasz­nálható alkohol is, mely kevés étherrel, eszterrel vagy aczetonnal, szóval bármely olyan folyadékkal vagy testtel van keverve, melyben a nitroczellulóza nem oldódik; minthogy tehát ezen elegyekben olyan fo­lyadék van jelen, mely a nitroczellulózát nem oldja, az említett szálak földuzzadnak, a nélkül, hogy föloldóduának. Az ilyen módon fizikailag megváltozott szálak még mindig nitroczellulózából állanak, de olyan tulajdonságot vettek föl, melynél fogva tetemes mennyiségű világító sókat képesek fölvenni és rögzíteni. Az eljárást a következő példával magya­rázzuk meg: Veszünk például salétromsavat, minthogy ez a legolcsóbb, de az eljárás épen oly jól sikerül kb. 95°/0 -os hangyasavval, vagy kevés vízzel kevert jégeczettel is. A savak kon­czentráczióját változtathatjuk, a szerint, hogy milyen hőmérsékletnél végezzük a műveletet.

Next

/
Thumbnails
Contents