27931. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyasztott vasnak és folyasztott aczélnak lángkemenczében sok chromot tartalmazó nyers vasból való előállítására

- á zandó nyers anyag mennyiségétől és chróm­tartalmától függ, úgyszinte a folyasztó­anyag mineműségétől is. Ha folyasztóanyag gyanánt fluoritot alkalmazunk, 2%-ot tar­talmazó nyers anyag esetében 20 tonnás adagok földolgozásánál mintegy 1.75 t. fluorit szükséges. Ügy tapasztaltuk továbbá, hogy különö­sen oly esetekben, melyekben a nyersanyag chrómtartalma 2%-nál nagyobb, gyorsabban és folyasztóanyag megtakarítása mellett dolgozunk, ha a folyasztóanyagot részle­tekben adagoljuk. A salaknak föntebb jel- j zett módon, időszakosan történő lekapcso­lása előnyös az oly nyersvas földolgozásá­nál, mely 2%-nál kevesebb chrómot tartal­maz, szükséges azonban abban az esetben, melyben igen kevés chrómot tartalmazó aczélt akarunk előállítani, továbbá az esetben, melyben az anyag chrómtartalma 2%-nál nagyobb. Szükségesnek bizonyult továbbá az is, hogy lehetőleg sok salakkal dolgozzunk, mint­hogy a folyamat csak akkor megy simán végbe, mikor a salak 14% chrómoxydnál többet nem tartalmaz. így például ha 3% chrómot tartalmazó fémet dolgozunk föl 20 tonnás adagokban, egy-egy adagföldol­gozhatására összesen 7—8 t. salak szüksé­ges. Ez a salakmennyiség azonban oly nagy, hogy ha annak tetemes részét el nem tá­volítanók, a műveletet egyáltalában nem lehetne véghez vinni. A salak lecsapolá­sát az nehezíti meg, hogy az már akkor is, mikor abba csak kis mennyiségű chrómoxyd jutott be, túlságosan merevvé válik és csak nehezen távolítható el a kemenczéből. Ezen a hátrányon akként segítünk, hogy a folyasztóanyagot, például a fluoritot ada­gokban adjuk a salakhoz és ezt ugyancsak részletekben csapoljuk le. A folyasztó­anyag hozzáadása után ugyanis a salak meg­olvad, azonban rövid idő multával ismét megmerevedik és ha ezek az ily módon lé­tesített időszakokat, melyek alatt a salak meg van olvadva, elég gyors egymásután­ban következnek, könnyen sikerül a meg­felelő salakmennyiségek elvezetése. Ha fix kemenczében dolgozunk, a salak elvezetésére czélszerűen egy külön nyílást alkalmazunk, mozgó kemenczénél azonban külön salakvezető nyílás fölösleges. A föntebb leírt eljárás szerint könnyű szerrel lehet oly nyersvasból, mely 1—5% chrómot tartalmaz, tetszőleges széntarta­lommal bíró, 0.3%-nál is kevesebb chró­mot tartalmazó kovácsolható vasat előállí­tani. Ha nem a föntebb jelzett módon já­runk el, hanem a folyasztóanyagot a föl­dolgozandó adaggal egyidejűleig vagy ez előtt töltjük a kemenczébe, a folyasztó­anyag a kemenczebélést túlságosan meg­támadja, különösen abban az esetben, mely­ben egyidejűleg vasoxydot is adagolunk. A folyamatot akként is vezethetjük, hogy nem a salakot, hanem a vasat csa­poljuk le a kemenczéből és a félgyárt­mányt képező megolvadt vasat egy máso­dik lángkemenczében vagy konverterben dolgozzuk föl. A salak képezésére más üzemekből szár­mazó savanyú salakokat lehet fölhasználni, ily módon a salak-képezés okozta költsé­gek tetemesen csökkenthetők. A föntebb leírt eljárás szerint előállí­tott, sok chrómoxydot tartalmazó salakot vagy keveretlenül, vagy chrómérczekkel és megfelelő folyasztóanyagokkal keverve, re­dukáló lángban ferrochrómra dolgozhatjuk föl. A salakot a kémiai iparban chromsók előállítására is fölhasználhatjuk. Ebből a czélból a salakot finoman megőröljük, mésszel vagy más föltáróanyaggal benső­leg keverjük és oxydáló légkörben hevesen izzítjuk, mikor a chrómoxyd oldható chróm­sókat fog képezni. Ezeket a chrómsókat kilúgozzuk és ismert módon dolgozzuk föl kereskedelmi árút képező chrómsókra. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás kevés chrómot tartalmazó fo­lyasztott vasnak és aczélnak lángkemen­czékben sok chrómot (1%-nál több chró­mot) tartalmazó nyers vasból való elő­állítására, az által jellemezve, hogy a folyamat lefolyását megengedő, eléggé folyékony salak képezése czéljából az

Next

/
Thumbnails
Contents