27920. lajstromszámú szabadalom • Gerjesztő dinamó
— á -ség létrehozható. (C) egy divizor, mely kisebb feszültségre való transzformálásra szolgál. Ezen divizor szekundér-vezetékének végei egy-egy (d) illetőleg (e) kefével vannak összekötve, melyek két külön gyűrűn csúsznak. Mindkét gyűrű egy egyszerű (D) kollektornak lamelláival áll vezető összeköttetésben. Az átalakított áram az (f) és (g) kefék által lesz elvezetve az (F) gerjesztő gép (E) gerjesztő tekercselésébe. Ezen (F) gerjeszt-őgép végre a váltakozó áramfejlesztő gerjesztő körére hat. I Ebből látható tehát, miként szabályozó- J dik önműködően a gerjesztő gép gerjesztése és ennek következtében a váltakozó áramfejlesztő gerjesztése is a megterhelésnek megfelelően. A gerjesztőgép ankere tetszés szerinti sebességgel forgatható. Magától értetődik és rajzban nem is szükséges föltüntetni, hogy háromfázisú generátornál ugyanazon elrendezést alkalmazhatjuk három gyűrűvel és három kollektor-lamellával. Hasonló módon sokszorosíthatjuk a fázisokat átalakítás által, ha többfázisú áramokról van szó, hogy ily módon a kollektoron nagyobb számú lamellát és az (E) áramkör részére alkalmasabb áramgörbét nyerjünk. Alkalmazhatunk természetesen egyidejűleg egy igen kicsiny kollektort is a váltakozó áramfejlesztő gerjesztő gépének gerjesztésére. A (D) kollektort természetesen minden esetben szinchrón kell forgatni a váltakozó áramfejlesztő tengelyével. A szinchrón-hajtás e szerint itt csupán egy kis alkatrésznél szükséges és nem úgy, miként a bevezetésben említett különös gerjesztések esetében, az egész gerjesztő gépnél. A gerjesztő gép gerjesztésére való ezen eljárás sem magának a gerjesztő gépnek, sem annak induktorának szerkezeti ' megváltoztatását nem teszi szükségessé, miért is közönséges szerkezetű gépek alkalmazhatók. A 2. és 3. ábra a második kiviteli alakot ábrázolja. Ismeretes dolog, hogy minden lényegesebb áramveszteség nélkül létrehozhatunk egy vastömeghea viszonyítva egy helyben álló, indukáló mágneses mezőt akár váltakozó árammal, akár pedig egyenárammal, ha tudniillik kerek induktort alkalmazunk, mely egy kollektort és mozgó keféket hord. Tekintsünk például a 2. ábrára, a melyen (j k 1) jelöli a (H) stator háromfázisú áramát vezető keféket, mely stator ép úgy, mint egy egyenáramú dinamó ankere, nyitott vagy zárt tekercseléssel van ellátva. Midőn a kefék helyben állanak, akkor egy bizonyos sebességgel forgó mezőt nyerünk, de ha a keféket v-sebességgel elforgatjuk, akkor a stator mágneses mezeje egy helyben fog állani. Ha már most ezen stator bensejében egy közönséges egyenáramú ankert járatunk, akkor arról a használatos alakban levő egyenáramot szedhetjük le. A viszonyok természetesen másképen alakulnak, ha ezen statorba, a melynek most például egymástól 180°-kal elfordított két keféje van, egyszerű egyfázisú váltakozó áramot vezetünk. Ekkor két forgó mágneses mezőt rendezünk el, még pedig egyet -j- v sebességgel és egy — v sebességgel forgatva. Ha a keféket az abszolút v-sebességhez képest tetszés szerinti értelemben forgatjuk el, akkor a mágneses mezők egyike a statorhoz viszonyítva helyben áll, míg a másik a statorhoz viszonyítva, 2 v-sebességgel forog. Ezen második káros mezőt rendesen megsemmisítjük rövid zárlat segélyével. Könnyen belátható ezekből, hogy egy kollektorral egybekapcsolt kerek induktorral való ezen gerjesztési mód a legczélszerűbb kiviteli módozat, a mennyiben ez alkalmazkodik a kitűzött czélhoz a legjobban. A 3. ábra egy egyfázisú váltakozó áramfejlesztőt ábrázol, melyet egy kerek (H) induktor gerjeszt és egy kollektorral van ellátva. A (d és e) gyűrűk itt egy elmozgatható keferendszerrel állanak kapcsolatban, mely a gerjesztő gép statorán elforgatható. Az (f és g) kefékhez 90°-kal elforgatott, el-