27906. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses berendezés síneken futó tetszőleges járművek adhésiójának nagyobbítására
héziót fokozó berendezés kétszeresen van alkalmazva, az 5. ábra az adhéziós berendezés fölemelésére szolgáló dugattyús szerkezetet ábrázol. A lokomotív (1) kerete (1. és 2. ábra) a szokásos módon van szerkesztve és lefelé nyúló csapágyvezető villákkal fölszerelve, melyekben a (6 7) kerekek (4 5) tengelyei ágyazására szolgáló (3) csapágyak vannak vezetve. A (4 5) tengelyekre forgathatóan lágy vasból készült (8) rudak vagy magok vannak ágyazva, még pedig mindegyik (6), illetve (7) kerék mellett egyegy ily (8) mag van a kerékhez lehetőleg közel ágyazva (lásd a 2. ábrát). A (8) vasmagokra a (9) csévék vannak fölhúzva, szabad végükre pedig a kis (10) futógörgők szerelve. Az egyes részek méretezése és elrendezése olyan, hogy mikor az elektromágnes cséve a lefelé hajlott helyzetben van, a futógörgők közvetlenül a megfelelő (6) vagy (7) kerék mögött, vagy előtt fussanak a síneken. Ha már most a (9) csévén elektromos áram megy át, a mag erős elektromágnessé változik, melynek sarkait a lokomotív megfelelő hajtókereke és a (10) futógörgő képezi, míg a sín az elektromágnes fegyverzete gyanánt szerepel. Ez a két szorosan egymás mellett lévő és egymással benső összefüggésben álló kerék a - mágneses körfolyam záródását biztosítja és így a sinek és kerekek között föllépő adhéziót fokozza. A (8) vasmag szabad vége és az (1) keret között bekapcsolt (11) rúgó a (10) futógörgőt fölemelve tartja, illetve a sínről leemeli, a mint az áramkör megszakítása, illetve a (9) cséve kikapcsolása után a (8) mag többé gerjesztve nincs. Ha már most a (9) csévén újból áram folyik át, a gerjesztett mag hatása alatt a (10) görgőt a (11) rúgó hatása ellenében elforduló mag ismét a sínekre szorítja. Az elektromágneses berendezés emelése ; és sülyesztése más módon, például az (1) ' kereten forgathatóan ágyazott (12) szögemelő segélyével is végezhető, melynek egyik karja a lokomotív- vagy kocsivezető által működtetett kéziemelővel vagy (14) vonórúddal van összekötve, másik sarka pedig egy (13) sín stb. útján áll a (8) maggal kapcsolatban. A (11) fölfüggesztő rúgó és az épen most leírt emelő berendezés együtt is alkalmazható, ebben az esetben az utóbbit az elektromágnesnek leforgatására, illetve a leforgatott helyzetében tartására, a másik a futógörgőnek a sínről való leemelésére lehet használni. Az 1. ábrán látható elrendezésnél mindegyik kerékhez egy-egy (10) futógörgővel fölszerelt (8 9) elektromágnes tartozik, bár egy vagy több kerék elektromágnes nélkül is maradhatna. A futógörgők vagyakként vannak elrendezve, hogy a kerekek előtt, vagy akként, hogy a kerekek mögött fussanak (1. ábra), ép úgy lehetnek egymástól függetlenül a (8) magokra ágyazva, vagy pedig párosával nem mágnesezhető, fémből (például ágyúbronzból) készült tengelyre fölékelve, mely tengely ekkor a (8) magokon kiképezett csapágyakba van ágyazva (2. ábra). A 3. ábrán látható kiviteli alaknál a mellső és hátsó forgózsámolyon csak egyegy elektromágneses adhézió nagyobbító berendezés van alkalmazva, a két berendezés pedig a jármű két különböző oldalán fekszik. A gyakorlatban az adhéziót nagyobbító erő tetszés szerint, a szükségletnek megfelelően nagyobbítható és kisebbíthető oly módon, hogy több-kevesebb elektromágnes csévét alkalmazunk, illetőleg kapcsolunk be vagy ki. Nagy emelkedésekkel bíró pálya esetében ajánlatos fog lenni, hogy mindegyik kereket két-két, föntebb leírt elektromágnes csévével szereljük föl (lásd a 4. ábrát). Az 5. ábrán látható, hogy a görgőket sűrített levegővel telt henger segélyével is lehet a sínekről leemelni, eme (15) henger az (1) keretre van szerelve, (16) dugattyúrúdja pedig az elektromágneshez csatlakozik. Néha a (11) rúgó vagy a hengerben lévő levegő nyomása nagyobb fog lenni, mint az a nyomás, mely az elektromágnes leemeléséhez szükséges, a nyomás