27894. lajstromszámú szabadalom • Újítások elektrolytikus készülékeken
- 2 -Először is az (1) szekrény oldalfalának szánt (2) bádoglemezt úgy hajlítjuk, hogy az első ezeíla keletkezzék. (6. ábra). Ezen bádoglemeznek előnyösen hullámos, fölső (9) részét azután a középső hullámon a czella közepéig fölvágjuk. A bádoglemez fölvágott két részét azután jobbra és balra hajlítjuk, mint a 6. ábra mutatja, úgy hogy a czella fölső részében a (10) nyílás keletkezik. Ezután a szükséges számú (4) bádoglemezt hajlítjuk, fölvágjuk és a leírt módon (4) válaszfalakká kiképezzük. Az ily módon előállított részeket azután egymás mellé helyezzük, a mint az 5. ábra mutatja, úgy hogy a bádoglemezek által forrasztás nélkül képezett (9) czellák mind egy oldalon fekszenek. A bádoglemezek áthajlított (11, 12) részei szemben fekszenek a szomszédos czellák megfelelő, kifelé hajlított részeivel. Ezen bádoglemezeket egymással az élek mentén összeforrasztva, megkapjuk a (14) czellákat. Ezen czellák kétkét szomszédos (9) czella között fekszenek és fölső részükön a (15) nyílással bírnak. \ Minden (9 és 14) czellát, azután egyik végén a (16) bádogszalagok áthajlítása és összeforrasztása útján elzárunk. Az ily módon képezett szekrényt az (5) kiugrások útján a (6) fenékhez forrasztjuk és a végeken a (8) falakkal zárjuk el, melyeknek áthajlított fölső (24) szélei a készülék (1) szekrényével vannak összekötve. Minthogy a (8) falak a (4) falaknál hosszabb (2) oldalfalakhoz vannak forrasztva, az (1) szekrényben, mint az az 1. ábrából látható, ennek mindkét végén (7) tér keletkezik, a melybe a készülék egyik végén az összes (9) czellák és a másik végén az összes (14) czellák nyílnak. Mielőtt a szekrényt elzárnók, mindegyik czellába egy-egy (17, 18) elektródát helyezünk, a melyet a közbenső, szigetelő anyagból készült (23) részek tartanak a czellák közepén. A czellák egyik felében a (17) elektródák a (19) áramvezető útján, a czellák másik felében pedig a (18) elektródák a (20) áramvezető útján vannak egymással összekötve. Az áramvezetők mindegyike egy-egy (21) rudat hord, a mely a készüléken kívül fekvő végén (22) szorítóval van ellátva. Az (1) szekrény fölső részéhez két kúp alakú (25) süveg van forrasztva, melyek közül az egyik a (10) nyílások sorozatát a másik a (15) nyílások sorozatát befödi. Ezen süvegek a (14 és 9) czellákban keletkezett oxigén és hidrogén fölvételére szolgálnak. A (25) süvegekhez a (27) hidraulikus összeköttetéssel ellátott (26) csövek vannak erősítve, a melyek a (28) gázvezetékkel való összeköttetést létesítik. Az elektrolytet a 30 csappal ellátott (29) csövön vezethetjük be. A (29) cső fölső végén a (31) esővel van összekötve, a melyen a (32) úszó megy keresztül, a mely az elektrolytnek állását a készülékben jelzi. A föntiekből kitűnik, hogy az ily módon szerkesztett készülék légmentesen zárt és mindazon hibák tökéletesen el vannak kerülve, melyek az ilyképen szerkesztett elektrólytikus készülékeknél két elkülönített edény alkalmazása folytán föllépnek. Az elektrolitnak kiömlésétől és elpárolgásától nem kell tartanunk, sőt a készülék megengedi, hogy a gázokat közvetlenül nyomás alatt fejleszthessük, anélkül, hogy ezen nyomás létesítéséhez külön kompresszorokra vagy gazométerekre volna szükség. Másrészt a czellák különleges szerkezeténél fogva ezeknek csak fölső részén vannak forrasztási helyek, mely körülmény nagy fontossággal bír, minthogy a gázoknak a két czellafal tömítési hibáiból eredhető elegyedése teljesen el van kerülve. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektrólytikus készülék, a melynél az elektródák olyan czellákban vannak elrendezve, a melyek alsó részükön egymással és egyik végükön váltakozva kamrákkal állanak összeköttetésben, jellemezve, az által, hogy a czellák azon tartálylyal, a melyben el vannak helyezve, egy jól tömített edényt alkotnak, azon czélból, hogy az elektrolytveszteséget és annak elpárolgását megakadályozzuk és lehetővé tegyük a gáz nyomás alatt való fejlesztését minden külön kompresszor és gazométer alkalmazása nélkül.