27868. lajstromszámú szabadalom • Egyfázisú, váltakozó áramú elektromos mótor
5 — azokon keresztül elérhető legyen. A hasitékok vagy fúratok a sarkrész homlokföliiletében vagy egészben vagy csak részben vannak zárva; rendesen az utóbbinak adunk előnyt, mivel a nyitott hasítékok a térmágnes tekercselésében kivánt mágnesező erőt növelik, mely máskülönben több térmágnestekerületet tesz szükségessé és így természetszerűleg a térmágnes önindukcziójának növelését eredményezi. A vas harántmetszete a sarkokban előnyösen olyan, hogy csak kevés mágnesező erő abszorbáltassék a levegőrés által absorbeálton kívül, míg az áram a mótor megszabott ampereit túl nem baladja. Ezen normális áramon túl a sarkhasítékok közötti fogak gyorsan érik el a szaturácziót. Ezen eredmény biztosítása czéljából azon részek, melyekben a mágneses áramlás harántmetszete redukáltatott, aránylag kis hosszal kell birniok, de azért erős indukczióra hozandók. Nem szükséges vagy nem kívánatos hogy az egész jármot nagy indukcziónak vessük alá, mivel a kivánt eredmény kisharántmetszetű kis hosszal is elérhető, mig, ha az egész jármot igen nagy indukcziónak vetjük alá, a magban végbemenő reverzálás által előidézett veszteség igen tetemes és ezenkívül a mágneses veszteség a vázban és a térmágnestekercselésen keresztül is igen nagy. A fegyverzet önindukcziója, mely a mágneses haránterővonalak által idéztetik elő, melyek a sark egyik végén vagy oldalán jönnek be és a magon keresztül a szemben lévő végei vagy oldalon mennek ki, szintén redukáltatik és határoltatik a hasítékoknak vagy furatoknak említett elrendezése által, a mi nem volna elérhető oly mérvben, ha az egész járom szaturáltatnék, föltéve, hogy a térmágnes magok mindkét esetben ugyanazon tekeriiletszámot követelnek meg mágnesezésiikhöz. A fegyverzet haránt erővonalai a mágneses áramlás által idéztetnek elő, mely a térmágnes sarkain keresztül történik, a mikor is az ut a következő: az egyik oldalon lévő fogba beáramolva a hasítékon keresztül és a sarkon keresztül a hasíték mögött, ezután a sark másik oldalán lévő ' fog hosszában vissza a fegyverzetbe. Minél kisebb a fogak harántmetszete és minél kisebb azoknak szaturácziója, annál kisebb lesz adott fegyverzetáramnál a haránterővonalak száma. Minthogy kívánatos, hogy az indukczió ezen fogakban igen nagy legyen, azért, mint már kifejtettük, kívánatos hogy ezen fogakata mennyire csak lehet, vékonyra méretezzük, úgy hogy a mágneses tér mágneses ellenállása a sark homlokfölülete közelében konczentrálódjék ahelyett, hogy az az egész jármon oszoljék el. A fegyverzeten és a térmágnesen történő totális használható áramlás nem létesít a fegyvertekercselésben effektív önindukcziós elektromótorikus erőt, mivel ez hozzáadódik egyrészt az ellenelektromótorikus erőhöz, másrészt levonódik ezen tekercselésből. Ellenben a haránt-erővonalak által létesített elektromótorikus erő nem neutralizálódik ily módon, hanem oly jellegű elektromótorikus erővé lesz, mint a milyen a térmágnes tekercselésében létesülő elektromótorikus erő. A fegyverzettől eredő harántáramlást még azáltal is határolhatjuk, hogy alkalmas módon egy szekundér áramkört igtatunk be. így pl. ha a sark közepén elrendezett hasítékban egy vezető lemezt vagy zárt tekercset alkamazunk, akkor ez megakadályozza a mágneses áramlást abban, hogy a hasítékon áttörjön. Ha a középső hasítékban elhelyezett vezető végeit a gép külső keretével kötjük össze, vagy, ha a vezetéket a járom külső oldalán önmagában zárjuk, akkor az ekként képezett szekundér áramkör megakadályozza a haránterővonalaknak a hasíték mögött a vason keresztül való átjárását. A mótor fegyverzettekercselése a zárt cséve típusával bír és önmagába van zárva, mielőtt a kommutátorral össze volna kötve, a hol is a tekercs és a kommutátorlamella közé aránylag nagy ellenállású összekötő vezeték van igtatva. Minthogy a mótor mágneses tere változik, azon zárt tekerületben szekundér áram fejlesztetik, melyen a térmágnes valamely sarkából kiinduló mágneses áramlás keresztül megy. Az áramátalakítók ismeretes törvényei szerint rövidre zárt szekundér teker-