27868. lajstromszámú szabadalom • Egyfázisú, váltakozó áramú elektromos mótor

dezése nem igen felel meg a működés adott föltételeinek. Kívánatos tehát, hogy bizonyos esetekben a motort akként szerkeszsziik meg és méretezzük, hogy a két elrendezés bizonyos elemeit kombinálva oly motort teremtsünk, melynél a mágneses tér ereje a működés bizonyos körülményei között a bevezetett árammal közel arányos és mely mégis a kívánt maximális forgató nyomatékot fejti ki. Hangsúlyoztuk, hogy a kifejtett forgató nyomaték határolása midőn a mágneses tér ereje a bevezetett árammal arányosan növekedik, a térmágnes önindukcziójának a bevezetett áram nagyobbodásánál gyorsabb növelésének a következménye, a mennyiben ezen önindukezió nemsokára eléri a bevezetett elektromótorikus erő nagyságát. Kívánatos tehát, hogy ezen önindukcziót akként határoljuk, hogy az rendesen az alkalmazott elektromótorikus erőnek túlnagy részét ne eméssze föl és ha nagy forgató nyomatékra van szükségünk, a térmágnes önindukcziója ne határolja a bevezetett áramot, hanem a kívánt forgató nyomaték kifejtéséhez elegendő áram beáramlását tegye lehetővé. Minthogy a fegyverzet önindukcziója a térmágnes önindukcziójával együtt határolja az áram folyását, azért kívánatos, hogy a térmágnes önindukczióját is bizonyos határok közé szorítsuk. Ebből következik, hogy a mótor összönindukeziója normális üzemben az alkalmazott elektromótorikus erőhöz képest aránylag kiesi legyen és hogy egy határolt értékkel bírjon, mely kisebb az alkalmazott elektremótorikus erőnél, még ha a mótor maximális forgató nyomatékkal dolgozik is. A térmágnes önindukcziója és a fegyverzet ellen-elektromotorikus ereje közti viszonyt a következőképen fejezhetjük ki: A térmágnes önindukcziója = váltakozás frekvencziája X térmágnes soros kapcsolású tekerületének száma X sarkonként! indukczió X konstaut. A fegyverzet ellenelektromótorikus ereje = fordulatszám X fegyverzet sodronyainak száma X sarkonkénti indukczió X konstant. Az alkalmazott konstansok a tápláló áramkör jellegétől és azon egységektől függnek, melyekben a különböző tényezőket kifejezzük ; ezen konstansok értékét adott esetben ismeretes törvények határozzák meg, föltéve, hogy a fegyverzet tekercselése a szokásos párhuzamos rendszerű. Eszerint: Térmág. önindukcziója _ vonalvezeték váltak, frekv. X Fegyver, elleuelektromot. ereje ~ fordulatszám X X térmág. soroskap, tekertilet száma X sarkonkénti indukczió 1-onstaut X fegyver, sodronyainak száma x sarkonkénti indukczió ^ ' vagy mivel a fegyverzet sodronyszáma = 2 X sarokszám X fegyverzet soroskapcs. tekerületszáma : Térmag. önindukcziója vonalvezeték váltak, frekv. X Fegyver, ellenelektrom. ereje sarkszám X fordulatszám X ^ térmág ampere-teker. szám konst. fegyve. ampere teker, szám 2 Egyenáramú motornál a fegyverzet válta- | kor az előző képletet még egyszerűsíthetjük kozás frekvencziája egyenlő a fordulatszám \ azáltal, hogy a « fegyverzet váltakozás és sarkszám szorzatával és, hacsak föltéte- I frequentiája» kifejezést a «sarkszám X fordulezzük, hogy ezen reláczió a soroskapcsolású j latszám» kifejezés helyett használunk, váltakozó áramú motorban is elérhető, ak- Megemlítettük, hogy a mótor öninduk-