27831. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés betűknek és jegyeknek telegrafiai úton való közlésére

az (a) gátkerék mozgását szabályozza. Ezen esetben a (18) vezeték vezető összeköttetésben áll a (b) karral. A kar egy hosszú, pozitív áramimpulzus alatt a (20) kontaktushoz csapódik és ez által egy a (6) relaisn átmenő áramkört zár, míg ellenkező állásában a (b) kar a (21) csavarral érintkezik és ez által az áram az (s) és (t) relaisken megy át. Az (r) fővonal-relais helyett is alkalmazhatunk valamely más berendezést, például olyat, a milyen a 10. ábrán van föltüntetve. Itt az (1) kar végzi az (r) relais munkáját. Ez esetben a (18) vezeték a (d) karral van összekötve, másrészt meg az (1) karral is vezető összeköttetésben áll. Ekkor az (1) kar rendesen a (20) kontaktushoz támaszkodik és zárja a (18) vezetéktől a (6) relaishez menő áramkört, míg valamely jel végén megadott hosszú, negatív áramimpulzus hatása folytán az (1) kar a (21) kontaktussal jön érintkezésbe és ez által a (20) kontaktustól a hatodik áramimpulzus (s) relaisjébe és az alkatrészeknek a kezdeti állásba való visszaállítását előidéző (t) relaisbe jut áram. A föntebb leírtakból következik, hogy a találmány tárgyának jellemző sajátsága abban áll, miszerint egy betűíró telegráfhoz még jelek lesznek hozzáadva, a mennyiben első sorban a (c) kerék biztosíttatik a hatodik és hetedik áramimpulzus alatt való elfordulás elien, másodsorban pedig egy külön, polarizált (r) fővonal-relais vagy más hasonló által egy helyi áramkör záratik, a mely különben az, (s és t) relaisken át keringne és ez által az alkatrészeknek kezdeti állásukba való visszatérítését idézné elő, míg a jelen berendezés folytán a hatodik és hetedik áramimpulzus alatt még minden nyugvásban marad és ezen idő alatt lehetővé válik a betűs hengernek egy külön betűsorra való további beállítása, azonban a lenyomás csak a nyolc,zadik áramimpulzus átbocsátása alkalmával jön létre. Nyilvánvaló ugyan, hogy három mozgató mágnes segélyével a betűs hengernek nyolcz különböző állást lehetne adni, miként az például az 5256. számú magyar szabadalmi leírásban ki van mutatva. Minthogy azonban, mint az, föntebo elmagyarázta,tott, egy ötödik betűsor már elégséges a mi czéljainkra, azért legczélszerűbb a föntebb leírt eljárást követni. A 9-es, mely a leghosszabb jel, a lyukas szalagon csupán (9) középső lyuknak megfelelő helyet foglal el, tehát nem nagyobbat, mint az «&» jel (lásd a 7. és 8. ábrát). Ezen okból a lyuka sztókészűlék, mely a lyukas szalagot mindig (9) lyukkal bírja továbbítani, változatlanul megtaitható régi szerkezetével, minthogy még a bélyegző elrendezés is, mely az «&» jelnek létrehozására alkalmaztatik, teljesen elégséges a 9-es jelnek készítésére. Az egyedül szükséges újítások abban állanak, hogy a 8. ábrában föltüntetett jelleknek létrehozására külön billentyűket kell elrendezni, melyek a 2—9 számjegyeknek felelnek meg. A következőkben a 11—13. ábrákról lesz szó. Ha a fővezetéken egy jelt bocsátunk át, mely valamely szóköznek vagy sorköznek felel meg, akkor a relaiscsoportot vagy a (7) relaisnek működő tekercselését áram nem hozhatja működésbe. Más jelnek közlése alkalmával ellenben keringhet áram a (7) relais működő tekercselésében, úgyszintén a relaiscsoport egyikében vagy néhányában. A relaisknek működő tekercselései egymással mind össze vannak kötve és a (7) relais működő tekercselésével is egymásután vannak kapcsolva. A relaisknek azon tekercselései, melyek az alkatrészeknek a nyugalmi állásba való visszatérítését idézik elő, egy (42) vezeték segélyével hasonlóképen egymásután vannak kapcsolva a (7) relaisknek a nyugalmi állásba való viszszatérítést előidéző tekercseléseivel. Ha tehát valamely közölt jel lenyomatik, akkor azon áram, mely az illető relaisket működésbe hozza, a (7) relaisnek működő tekercselését is gerjeszti, úgy hogy a (10 28 25) vezetékeken és az (s) zárórelais nyelvén át zárt áramkör létesül, míg a közlés végével a (7) relais nyelve nyugalmi áUásába tér vissza és megszakítja ez által a nyomómágnes áramkörét, úgy hogy a le-