27801. lajstromszámú szabadalom • Áramszabályozó elektromos áramfogyasztó szerkezetekhez
a később részletesen fölsorolandó részletek is. A csatolt rajzokon az 1. ábra a találmány tárgyát képező áramszabályozó hosszmetszete, továbbá az izzólámpa foglalat és az áram szabályozó elhelyezésére szolgáló közönséges lámpatalapzat oldalnézete, a 2. ábra az áramszabályozó középrészének, vagyis a kapcsoló szerkezetet képező résznek nagyobb léptékben rajzolt metszete, mely rész az ellenállás egyes szakaszainak be-és kikapcsolására szolgál, a 3. ábra eme rész homloknézete, a 4. ábra a jelzett rész külön kirajzolt alkotó elemeinek nézete, az 5. ábra pedig egy kapcsolási séma, melyen az ellenállás egyes szakaszai és a föntebb jelzett, kapcsoló szerkezetet képező rész kontaktusai között fönnálló összeköttetés látható. Az 1. ábrán (2) az alkalmas anyagból, legelőnyösebben drótokból alkotott ellenállás, mely drótok cséve alakjában valamely szigetelő anyagba, pi. porczellánba vannak ágyazva. Ez az ellenállás cséve legelőnyösebben egy üreges (3) hengerre van húzva, mely a szigetelő anyag tartóját képezi, tetszőleges alkalmas anyagból készülhet és belső végén egy karimával van ellátva. Ebbe az üreges szigetelő tartóba czement vagy más ragasztó anyag segélyével a csavarmenetes (10) fémhüvely van beragasztva, mely a lámpatalapzatoknál szokásos módon van szerkesztve és a lámpa vagy más szerkezet (20) foglalatának becsavarására szolgál, egyúttal pedig az áramfogyasztó vezetékkel is kapcsolatba jön. A lámpa vagy más szerkezet egyik sarkát ugyanis ez a foglalat képezi, másik sarkát a szokásos módon a (19) peczek alkotja, mely az áramszabályozóban elhelyezett (9) kontaktusdarabbal érintkezik. Természetes, hogy a jelzett (20 és 19) kontaktusdarabok nemcsak a lámpa izzószálaival, hanem pl. hajlékony vezetékekkel is lehetnének kapcsolva, melyek az áramot a fogyasztás helyére vezetik. A szigetelő tartóba beragasztott vagy más módon beerősített (10) csavarhüvely külső vége a szigetelő tartó végével egy síkba esik vagy némileg ez előtt fekszik. A (9) kontaktust a (10) csavarhüvely fenekén egy szigetelőből készült (5') tartódarab segélyével erősítjük meg és a (9') drót útján kötjük össze az áramkap csoló kontaktus darabjaival és az ellenállás szakaszaival, mint az az 5. ábrán látható. A (3) ellenállás tartó karimáján, mint azt megrajzoltuk, alkalmas furatok lehetnek kiképezve, hogy az ellenállás szakaszaiból jövő drótokat az áramkapcsoló (7) kontaktus lemezeihez vezethessük. Mikor az ellenállás az 1. ábrán látható módon kiképezett áramszabályozón lel alkalmazást, mely egy közönséges lámpatalapzatba csavarható be, az ellenállást megosztjuk és ennek második (2') részét egy külön (3') ellenállástartóra szereljük, mely az áratnkapcsolónak az (1) talapzaton való fölerősítésére szolgáló és a (30) kontaktusküvely szerelésére is szolgáló dugót körülveszi. A másik kontaktusdarabot az üreges (29) csap képezi és a jelzett kontaktusdarabokat viselő szigetelődarab az ellenállástartóval ragasztás útján vagy más módon van összekötve. A két (2 2') ellenállás egy-egy végén a közöttük elhelyezett áramkapcsolóval van összekötve, mely több, az ellenállás egyes szakaszaival az ellenállásoknál szokásos módon összekötött kontaktuslemezzel van fölszerelve. A következőkben ama szerkezetnek, mely az ellenállások jelzett két része között kapcsolatot létesít és mely egyúttal az áramkapcsoló szerelésére is szolgál, egy kiviteli alakját fogjuk ismertetni, megjegyezve, hogy a találmány lényegét sem ennek a kapcsolatnak szerkezeti alakja, sem az áramkapcsolónak valamely ponton való elhelyezése nem képezi. (3, 3') ellenállástartók karimáin az edényalakú (4, 4') fémrészek vannak fölerősítve, melyek alapfölületeikkel csavarolás útján vagy más módon vannak a szigetelő anyagból készült (5) lemezen megerősítve. Emez edényalakú fémrészek egyikének feneke ki vágva, mint az a 3. ábrán látható, hogy az áramkapcsoló (7) kontaktusdarabjait eme kivágásban közvetlenül az (5) lemezen
