27797. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kátránymentes gáz előállítására

A 3. ábra a berendezés aknájában uralkodó nyomások diagrammja. A gázosítás és tisztítás az üzemnek minden megszakítása vagy átváltása nélkül a (B) aknában megy végbe, melyet az (A) adagoló szerkezet segélyével szénnel töltünk meg, és melyet üzemközben is ezen szerkezeten át táplálunk szénnel. A (B akna, melynek tartalmát alulról hevítjük) közepe táján a primér levegő bebocsátására szolgáló (Ll) fúvókaszerkezettel és ez alatt a tisztított gáz kibocsátására szolgáló (T) csőtoldattal van ellátva. A fúvószerkezet fölötti (D) rész a gázosító zónát, a (T) csőtoldat alatti (E) rész pedig a tisztító zónát képezi, mely két zóna az egyenlő nyomás alatt álló neutrális (W) zóna által (3. ábra) van egymástól elkülönítve. A (D) gázosító zónának fölső végé a (K) csőtoldathoz csatlakozó csővezetéken át az (E) zónának alsó végébe nyúló (R) csővel közlekedik, a hol is az említett csővezetékbe a (G) gázszivattyú van beiktatva, mely a (D) zónában fejlesztett gázt az (E) zóna alsó végébe szívja, ill. nyomja. Az (Ll) fúvókaszerkezet a (H) nyomásszabályozón és az (SL) szelepen át az (E) légszivattyúval közlekedik, mely az (Ll) fúvókaszerkezeten át a (D) zónába primér levegőt, az (S2) szabályozó szelepen és az (L2) csövön át pedig az akna rostélya alá vagyis az (E) zóna alsó részébe szekundéilevegőt szorít. A (D) zónában lévő szénoszlop az (E zónának hője és a befúvott primér levegő hatása folytán izzásba jön és gázt fejleszt, mely a (G) szivattyú által az (E) zóna alsó részébe szoríttatik. A gáz itt az (L2) csövön befúvott szekundér levegővel keverődve az (E) zóna izzó szénoszlopán átáramolva megtisztul és a (T) csőtoldaton át a fogyasztó vezetékbe ömlik. Az (E) zónának izzó szenét, mely teljesen elgázosíttatik, a (D) zónából lefelé csúszó szén pótolja. Hogy a neutrális (W) zónában lévő gázmentesített izzó szénréteg a levegővel való érintkezésnél el ne gázosíttassék és hogy a gáz (Ll)-től (T) felé ne áramolhassék, a ^H) nyomásszabályozót rendezzük el, Ezen n3-omásszabályozó (2. ábra) a (H2) szelepházból áll, mely az (Ll) fúvókaszerkezettel és a (C) csövön át a (T) csőtoldattal közlekedik. A szelepház és az (F) szivattyú közötti közlekedés a kibocsátó nyílásokkal ellátott (Hl) süvegen át történik, melynek nyílásait az (I) harang szabályozza, mely utóbbinak súlya a folyadékba merülő iirös (Z) tartály által indifferens egyensúlyban van tartva. Minthogy ezen harang alsó része az (Ll)-nél uralkodó nyomás, fölső része pedig a (T)-nél uralkodó nyomás hatása alatt áll, a harang azonnal megemelkedik ill. sülyed és ezáltal a (Hl) süveg kibocsátó nyílásait azonnal szűkíti ill. bővíti, mihelyt az (Ll)-nél uralkodó nyomás a (T)-nél uralkodó nyomásnál nagyobb ill. kisebb lesz. A gáz és légszivattyútól elágazó csővezetékekbe a (VI, V2) visszaáramoltató szelepek vannak beiktatva, melyek egy gazométer vagy egy önműködő nyomásszabályozó hatása alatt állanak ós melyek, mihelyt a gázfogyasztás kisebb, mint a gáztermelés, a gázfogyasztás csökkenésének mérvében megnyílnak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás kátrány mentes gáz előállítására, jellemezve azáltal, hogy egy szénnel töltött aknának fölső részét egy alatta lévő izzó tisztító réteg hője által levegő befúvása közben hevítjük, az így nyert gázt az akna fölső végétől annak alsó végébe, a tisztító rétegbe vezetjük, ezen áláramoltatjuk és ezután egy a fölső réteg alatt és az alsó réteg fölött fekvő ponton az aknából kibocsátjuk, a mikor is az alsó réteget a fölső rétegnek lefelé csúszása által önműködően és a fogyás mérvében pótoljuk. 2. Az 1. alatt igényelt eljárásnak egy foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a tisztított gáz kibocsátására szolgáló nyílás és a fölső rétegnek azon pontja között, melynél a levegőt szorítjuk bé. egyenlő nyomást tartunk fönn. 3. Berendezés az 1. és 2. alatt igényelt eljárás foganatosítására, jellemezve egy (B) akna