27791. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fehérje előállítására fehérjetartalmú anyagokból
Megjelent l!)OU. évi julins hó 1 -án. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATA L SZAr>A I)ALMI LEIRA S 27791. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás fehérje előállítására fehérjetartalmú anyagokból DR FINKLEB DITTMAR TANÁR BONNBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 október hó 13-ika. Ha az izomrostokból a fehérjét tiszta állapotban elő akarjuk állítani, a legnagyobb nehézség azon a körülményen alapszik, hogy az izmok nem állanak egy egységes kémiai anyagból, hanem organizált képződmények. Az izomrost mindig ismét finomabb rostocskákból van összetéve, melyek mindannyian hosszirányban egymás mellett fekszenek, úgy hogy minden rost ismét nagyszámú hosszrostocskára bontható szét. Mindezen rostocskák enyvvel vagy enyvképző anyagokkal vannak burkolva. A zsír rendkívül finom csöppek alakjában ül az izomrostok között ezen enyvképző szövetanyagok hasadékaiban és ezekkel együtt behatol az izom végtelenül finom rostocskái közé. A zsírnak egy másik válfaja azonban még mélyebbre hatol az izomrostocskák tulajdonképeni anyagába. Épen ezek a zsírkeverékanyagok távolíthatók el igen nehezen az izomrostokból, mert ehhez az szükséges, hogy az oldásra szolgáló anyag az összes enyvanyagon, az enyvképző szövet anyagán és végül még magukon az izomrostocskák fehérjealkatrészein is keresztülhatoljon. De a tiszta fehérje előállításánál épen az a fő, hogy az enyvképző szövetanyagot viiywel együtt és különösen a zsírmoiekuláknak említett két válfaját eltávolítsuk, mert az enyvképző anyag és az enyv a rothadást elősegítik és rossz ízt okoznak, másrészt pedig a zsír, nevezetesen abban a finoman eloszlott állapotban, melyben az az izomban előfordul, igen hajlandó bomlásra, avasodásra, úgy hogy a zsírnak legcsekélyebb nyomai is lassanként kellemetlen ízt kölcsönözhetnek a fehérjének, végül pedig a zsír mindig hordozója festőanyagoknak és ízt és szagot okozó anyagoknak, a minthogy például a vaj ée más zsírok az ilyen anyagok szagát föl is veszik. A föltaláló figyelnie ennélfogva mindig különösen az enyv, az enyvképző anyag és a zsírok eltávolítására irányult. Ezen czél, vagyis a tiszta izomfehérje előállítása szempontjából már most igen előnyösnek bizonyult az izmok fehérje-anyagának savakkal való duzzasztása. Különösen sósav, kénsav és az összes orgánikus savak igen alkalmasak, bizonyos tágításban ezen hatás létrehozására, nevezetesen magasabb — a forrpontig terjedő — hőmérsékletnél. Csakhogy e czélból egy egészen sajátságos, egész új észlelésen alapuló találmányt kellett tenni, mely az e téren eddig munkálkodók figyelmét elkerülte és ez az, hogy a duzzasztásra használt anorgánikus vagy orgánikus savat nem szabad
