27789. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék egyenletes összetételű vízgáz folytonos előállítására

— 2 — és forrásba hozza, mire a víz az (a2) csőbe és innen az izzó faszén között fekvő (a') kigyócsőbe lép. Itt vízgáz keletkezik, a mely az (a3) csövet körülveszi, a mennyiben, mint már említettük, az (f) gyűrűalakú füsttéren áthalad és (b)-nél kilép. Kzen vízgáz azonban nem áll, mint rendesen nyomóinjektor hatása alatt, hanem a kemencze aknájából szivatik és pedig a (c') fúvókában folytonosan vagy egyenletes időközökben váltakozva működő vízsugár hatása útján, mely (c') fúvóka a (d) injektor kúpba torkol. A befecskendezett víz teljesen egyenletesen szívja a (b b') csőből és az (a) aknából a keletkezett vízgázt és egyidejűleg az (a') kígyócsőből is szívja az ott lévő túlhevített vízgőzt és az utóbbit az izzó szénrétegbe juttatja. A (c') injektor víznek tehát nemcsak az a hatása, hogy az (a) aknakemenczéből a vízgőzt ós a keletkezett vízgázt egyenletesen szívja, hanem még az is a föladata, hogy az előállított vízgázt bizonyos nyomás alatt tartsa, a mit az által érünk el, hogy a (d) injektor egy szekrénybe torkol, a hol a (d) cső folytatását képező (m) szekrény az ott lévő vízbe merül. Az (m) szekrény bizonyos tekintetben szilárdan álló gazométert képez és ezen gazométerből, melynek nyomását az (n) edényben lévő vízoszlop magassága határozza meg, (ezen vízoszlop magassága a (q) edényben lévő állítható (q') cső segélyével beállítható) a vízgázt az (r) csövön át tetszés szerint elvezethetjük. Ha már most a vízgáz gyakorlati fölhasználásában szabálytalanságok következnek be, vagyis ha időszakonként több vagy kevesebb vízgázt fejlesztünk, akkor és különösen a vízgáz szükséglet teljes megszűnésénél, a vízgáz összetételében az előállításnál szabálytalanságok léphetnek föl, ha a jelen készüléknél és eljárásnál ennek elhárításáról előzetesen nem gondoskodnánk. Hogy a vízgáz összetételének egyenlőtlenségeit megakadályozzuk, gondoskodunk arról, hogy a vízgázfogyasztás csökkenésénél vagy megszűnésénél a vízgáz fejlesztése ne szűnjék meg, hanem a mennyiben az (a) aknakemenczéből való szívás a (c') vízsugár hatása folytán tovább tart, az így keletkezett vízgáz fölösleget az (m n) vízzáron való áthaladása után a külön (v) csövön át az (n) vízszekrény (w) fölsőrészéből máshova vezetjük el. Ezen előállított gázfölösleg, mely nem áll nyomás alatt minthogy a vízzáron át áthaladt, vagy a kéménybe vezethető vagy tetszés szerint értékesíthető. A jelen eljárás segélyével előállított vízgáz olcsósága mellett csak csekély jelentőséggel bír az a körülmény, hogy rövid időközökben az előállított vízgáz egy része kárba vész, hacsak a vízgáz egyenletes összetétele állandóan biztosítva marad. Ezzel az eljárás lényeges részeit ismertettük és most még csak a készülék egyes részleteit, vonatkozással működési módjukra és újdonságukra, fogjuk közelebbről ismertetni. Jellemzi mindenekelőtt a készüléket a vízgőzt a kemenczeakna alsó részébe tehát az izzó övbe vezető csőnek elrendezése. Ez által túlhevített vízgőzt kapunk, mert az (a2) csőben haladó nedves vízgőz kényszerítve van a kemenczeaknában fekvő vörösizzó kígyócsövön keresztülmenni, továbbá, mert a gőz az izzófalak mentén aránylag lassan halad, minthogy ezen mozgást csak a sugár injektor létesíti; a vízgőz ugyanis az izzó csőből csak lassan szivatik. Lénj-eges továbbá a készüléken, hogy az előállítandó vízgőz számára való edényben a vízállást üzemen kívül vagy a közben beállíthatjuk. Ha ugyanis az (a3) vízcsőben a vízállás magas, akkor, minthogy a tiszta víz kazán fütőfölülete nagy, aránylag sok vízgőz képződik és ennek következtében a keletkezett vízgáz hidrogéntartalma nagy és szénoxid tartalma aránylag csekély lesz. Ilyen vízgáz azonban, minthogy intenzivebb hatású, fűtési és világítási czélokra, igen nagy jelentőséggel bír, míg motorikus czélokra más összetételű t. i. sok szénoxidot