27784. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műkő előállítására

— 2 — hatjuk föl, melyekhez a tárgy határozott mintája nem kívántatik meg (pl. utak, hidak burkoló kövei); ha meghatározott mintájú tárgyakat akarunk gyártani, mint cserépzsindelyeket, lemezeket, kályhalapokat, művészies tárgyakat, elektromos izolátorokat stb. vagy pedig más oly tárgyakat, melyeknek méretei pontosan meg vannak határozva, úgy az üvegtömböket oly hőmérsékletre kell fölhevíteni, hogy azok nyújthatók, formálhatók legyenek, s ekkor azokat megfelelő sajtókban a kivánt alakokra sajtoljuk. Az üvegtelenítés után kapott üvegtömböket anélkül, hogy ezeket lehűlni hagynók, azonnal is a megfelelő sajtókba vihetjük, mely esetben újra való fölhevítésüket megtakarítottuk. Megjegyzendő, hogy a sajtó csupán csak a megfelelő tárgyak formálását végzi, azonban a molekulák aglomerácziójához semmit sem járul hozzá. Mint látható, a leírt eljárás az eddigelé ismert eljárásoktól élesen különbözik; megkülönböztető jellemzője az üvegnek pépes formában való íivegtelenítése. Ez a föltétele a homogén produktumoknak; föltétlenül szükséges, hogy az üveges masszának valamennyi molekulája egyenlő hőmérsékletre hevíttessék föl, mi nem következhetnék be, ha az üveges masszának bármely legkisebb részecskéjét vagy fölűletét a szabad levegő érné. Az eljárásnak még más el nem hanyagolható előnyei vannak: 1. A megadott föltételek mellett való üvegtelenítés lényegesen rövidebb idő alatt megy végbe, mint az eddig szokásos eljárások. 2. A gyártásnál nincsenek hulladékok, minthogy az egyes tömböket pontosan az az üvegmennyiség alkotja, melynek súlya a végső termék súlyával egyenlő. 3. Az eddigi eljárásokkal kapott üvegtelenített üvegből való gyártmányok nem voltak jól csiszolhatok és fényezhetők; minthogy ezen termékek nem homogének, csiszolt fölületükön mindig üregek maradnak, különösen, ha a csiszolást homok segélyével végezzük. Ezzel szemben a jelen találmánybeli eljárással kapott gyártmáyok kitűnően csiszolhatok, akár homok segélyével is. 4. Az ismeretes eljárásokkal kapott gyártmányoknak nincs egyöntetű külsejük; ugyanazon föltételek betartása mellett az egyik tárgynak érdes, a másik tárgynak sima fölűlete lesz. A jelen eljárás szerint ez többé nem fordulhat elő. 5. A jelen találmánybeli eljárással a legkülönbözőbb méretű, keskeny, széles, kicsi, nagy tárgyakat gyárthatunk, míg ezt a régi eljárások szerint csak rendkívüli nehézségek legyőzésével lehetett elérni. A jelen eljárással rendkívüli dimenziójú monolitokat is elő lehet állítani. Az eljárásban az öntőformának csupán az a czélja, hogy az üveget pépes állapotba hozzuk; bizonyos körülmények között megtörténhetik, hogy a megolvasztott üveg mindjárt ilyen állapotban van, mely esetben azt közvetlenül a tűzálló mintákba visszük be. De még az esetben is, ha az üveg még folyós, azt közvetlenül a tűzálló mintákba önthetjük, mely esetben azonban ezeket lassan kihűlni hagyjuk, mielőtt lezárnék ; természetesen a találmánynak gyakorlati foganatosításánál mutatkozó kisebb módosítások annak lényegét nem érinthetik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás műkő előállítására, jellemezve az által, hogy a folyós üveget meghatározott űrtartalmú öntő-formákba visszük, megfelelő lehűlése után a pépes maszszát az öntő-formákból kivesszük, s tűzálló mintákba tesszük, melyeknek falait megelőzőleg alkalmas izoláló anyaggal borítottuk, s mely minták méretei az öntő-formáknak megfelelnek, de ezeknél valamivel magasabbak, s hogy aztán a beléjük tett üvegtömbnek gondos lezárását egy födéllel, pl. egy gipszréteggel vagy más izoláló anyaggal eszközöljük, mire végül az ezen mintákból kivett üvegtömböt lassan lehűtjük. 2. Eljárás az 1. pontban igényelt eljárással kapott műkőből különböző tárgyaknak, mint tetőcserepeknek, kályhalapoknak,