27783. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lehetőleg vízmentes gázkeveréknek folyékony szénhydrogén anyagból való előállítására
Megjelent 190:>. évi jnlius hó 1 8-án. MAGY. SZARADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 27783. szám. II/e. OSZTÁLYEljárás lehetőleg vízmentes gázkeveréknek folyékony szénhydrogénanyagokból való előállítására. DR THIEM WALTÉR MÉRNÖK S/M HALLEBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 január hó 21-ike. Oly gáztelepeknél, melyek folyékony szénhydrogénanyagokból éghető gázkeveréket állítanak elő, azon hátrány merül föl, hogy az elgázosítóba bevezetett levegőben levő nedvesség az elgázosító falain lecsapódik ós megfagy, úgy hogy lassan vastag jégkéreg képződik. Ezáltal az elgázosító hatása nagyon csökken, időnként egészen meg is szűnik. A jégkéreg fölengedése esetén a gázkeverék nedves lesz, ami szintén a hatás rovására megy. Hogy ezen hátrányokat elkerüljük, jelen találmány szerint a gázkeverék előállítására szükséges levegőből, mielőtt az elgázosítóba belépne, a nedvesség elvonatik. Ez azáltal történhetik, hogy a levegőt, mielőtt az elgázosítóba lépne, ellen- vagy egyenáramban a külső falakon át vezetjük vagy az elgázosítóba nyúló, esetleg hűtőbordákkal is ellátott csövön vezetjük át és ily módon a levegőben lévő nedvességet megfagyásra bírjuk. Lehet azonban a levegőt az elgázosító bevezető nyílása előtt elrendezett, hygroskopikus anyagokkal,1 r pl. chlórkalcziummal megtöltött tartályon átvezetni, úgy hogy útjában kénytelen a folyadékot a hygroskopikus anyagoknak átadni. A mellékelt rajz 1. ábrájában egy ily gázgyári telep sematikus elrendezését tünteti föl; (a) az elgázosító (x) a folyadékelosztó, (y) a nyomásfejlesztő és (z) a gasométer. A 2—8. ábrák az eljárás foganatosítására szolgáló elgázosító különböző foganatosítási alakjait ábrázolják részben metszetben, részben nézetben. A 3. ábra a 2. ábra A—B vonala szerint vett metszetet, a 6. ábra az 5. ábra C—D vonala szerint vett metszetet ábrázol. 2. ábra szerint az (a) elgázosító fölső része egy nagyobb, vele egyenlő irányú (c) cső által van körülvéve, úgy hogy a cső és az elgázosító között oly tér marad, melyen a gázkeverékhez szükséges levegőt át lehet vezetni, mielőtt (e)-nél az elgázosítóba bejutna; a folyékony szénhydrogénanyag az elgázosítóba (b) csövön át vezettetik. A (d)-nél belépő levegő az elgázosító leghidegebb részének külső falain kénytelen végigáramlani és nedvességét leadni. A 4. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál az elgázosító fölső része (c) szekrényben van elrendezve, mely alul (d) légbevezető résszel és belül (g) elválasztó falakkal van ellátva, úgy hogy a levegő a szekrényen zeg-zug, illetve kigyóalakban
