27760. lajstromszámú szabadalom • Hézagképző burkoló tégla

Megjelent lüO.'i. évi julius hó 18-án. MAGY. g|! KIR. SZABADALMI Jj|l|[ HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 27760. szám. VII I/a. OSZTÁLY. Hézagképző burkoló tégla. CSUKA JÁNOS ÉPÍTŐMESTER VÁCZOTT. A szabadalom bejelentésének napja 1902 augusztus hó 25-ike. A burkoló téglák lerakása tudvalevőleg nagy ügyességet és hosszadalmas gondos munkát igényel, a mi az ily burkoló tég­lákkal ellátott épületek (úgynevezett nyers tégla-épületek) költségeit tetemesen emeli. Jelen találmány tárgyát oly szerkezetű burkoló tégla képezi, mely nemcsak a bur­koló téglák lerakásának rendkívüli meg­könnyítését és a munkaidő több mint négy­ötödének megtakarítását teszi lehetővé, hanem még a burkoló téglasorok összetar­tását is fokozza, úgy, hogy az anyafalba bekötő téglasorok számát is csökkenthet­jük. A mellékelt rajzon a találmány tárgya egy kiviteli példában van bemutatva. Az 1. ábra egy tégla perspektiv nézete; a 2. ábra annak az 1. ábra A—B—C síkja szerinti keresztmetszete és a 3. ábra egy falrészlet perspektiv nézete. A találmány lényege abban áll, hogy a burkoló téglák azon fölületeiken, melyek­kel egymáson fekszenek, oly toldatokkal vagy nyúlványokkal bírnak, hogy ha a tég­lákat habarcs nélkül a falkötés szabályai szerint egymásra fektetjük, akkor ezen toldatok nem engedik a téglák lapjait köz­vetlenül egymásra feküdni, hanem oly kö­zöket képeznek, melyek az eddigi burkoló téglák között képezett habarcsrétegeknek felelnek meg, mely közök ezután habarcs­csal vagy híg ezementtel kiönthetők. A tégla homlokfalán az (a b) toldat az egész tégla hosszán és magasságán végig megy, hogy a^ habarcs a fal homlokfölüle­tére ki ne folyjon, a mennyiben ezen (a b) toldat a szomszédos téglák fölületeihez pontosan odailleszkedik és így a toldat mö­gött képezett hézagot elzárja; ellenben a tégla belső részein képezett (c) toldatok csak helyenként vannak kiképezve, hogy a habarcs minden irányban könnyen szétfoly­hasson. A toldatok oly módon lehetnek szer­kesztve, hogy köröskörül a tégla minden oldalán vannak kiképezve, mint a rajzon föltüntetett példánál a belső (c) toldatok, miért is ezen toldatok magassága a képe­zendő hézag felével egyenlő; vagy pedig úgy, hogy a téglának csak fölső vagy csak alsó lapján vagy csak jobb- vagy csak bal­oldalán vannak kiképezve; a rajzon föl­tüntetett példánál a mellső (a b) toldatok csak fölül és jobboldalt vannak kiképezve. Ilyen elrendezés mellett a léczek magas­sága a képezendő hézag teljes vastagságá­val egyenlő.

Next

/
Thumbnails
Contents