27759. lajstromszámú szabadalom • Vaskályha

közvetlenül, vagy — kettős falú kályháknál — a két fal közti, itt már üresen hagyott hézagon keresztül a kályha födőlapjának nyílásain át közlekednek. Az (e) tüzelőkamrában fejlesztett füstgázok az (a) fűtőcsövek közt képződő (h) függélyes lángcsatornákon keresztül, lehető legegyenesebb irányban, függélyesen fölszállnak a kályha fölső részébe és az itt elhelyezett (i) födőlap központi nyílásán nt a (j) füstkamrába jutnak, a honnan azután alkalmas (k) csatornán át a kürtőbe távoznak, miközben melegüket teljesen átadják az (a) fütőcsöveknek, illetőleg az ezeken keresztül czirkuláló szobalevegőnek, valamint a (g) kályhafalnak, illetőleg — kettős falú kályháknál — a két fal közé töltött chamottenak, mely utóbbi a meleget magába véve, a tűz kialvása után is még hosszú ideig fűti a szobát. Hogy az (a) fűtőcsövek között a kályha fölső részébe jutott füstgázok még jobban leadják melegüket, mielőtt a kürtőbe távoznának, a (j) füstkamrába függélyesen egy U-vas darabka lehet beépítve és pedig olykép, hogy az (i) födőlap központi nyílásán át kiáramló füstgázok ezen U-vas darabka szárait körüljárni legyenek kénytelenek, mielőtt a (k) csatornába ós innen a kürtőbe jutnának. Ugyanezen okból lehet a kályha fölső részében egymás fölött két füstkamrát elrendezni, úgy hogy a füstgázok az alsó füstkamrába az előbbi (i) födőlap központi nyílásán át jutnak be, innen pedig a két füstkamrát egymástól elválasztó lemeznek a kerületén elrendezett nyílásain át jutnak a második fölső füstkamrába és innen a (k) csövön át a kürtőbe. A 4., 5., 6., 6a. ábrákon rajzolt kiviteli alaknál konczentrikusan egymásba dugott függélyes (al) fűtőcsövek nyernek alkalmazást. A 4. és 5. ábrákon rajzolt kivitelben két ilyen konczentrikus (al) fűtőcső van alkalmazva, melyek közül a belső a szobalevegő fölvételére, illetőleg czirkulácziójára, a külső, illetőleg a belső és a külső cső közti gyűrűalakú hézag pedig függélyesen beépített (1) vaslemezek segélyével több körszegmentalakú részre van fölosztva, mélyek közül minden második az említett (h) lángcsatornákat képezi, a többi pedig chaj motteval, homokkal, agyaggal stb. van meg! töltve a már említett czélból. A 6. és 6a. | ábrákon rajzolt kiviteli alaknál négy cső j van konczentrikusan egymásba állítva, mikor is egy központi hengeres üreg és három gyűrűalakú hézag származik. A központi hengeres üreg és — belülről szá! mítva — a második gyűrűalakú hézag szol; gál ekkor a szobalevegő fölvételére, illető! leg czirkulácziójára, míg az első és a harmadik gyűrűalakú hézag a leírt módon részben a füstgázok fölvételére, illetőleg elvezetésére, részben az említett hőtartó anyag fölvételére 'esz fölhasználva. A konczentrikusan elhelyezett fűtőcsöveket itt is alkalmasan kiképezett (b) csőrózsák tartják, melyeknek berendezése a fia. ábrán tisztán látható. A 7., 8., 9. és 10. ábrákon föltüntetett kiviteli alak az ismertetett két kiviteli alaktól abban különbözik, hogy a kályha belsejét itt a kályha oldalában vízszintesen bemélyesztett és beerősített (a2) harangok osztják a füstgázok több részre való szétosztásához szükséges csatornákra. A harangok természetesen bárminő alkalmas alakúak lehetnek. A 7. és 8. ábrákon föltüntetett kiviteli alaknál az (a2) harangok egy központi légvezető csövet fognak közre, mely a szobalevegővel egy vagy több harangsor egy vagy több harangjából kinyúló átfúrt (m) toldaton keresztül közlekedik és melyből a meleg levegő egy vagy több fölső harangsor egy vagy több harangjának átfúrt (m) toldatán át áramlik újból be a fűtendő szobába. A harangok közti hézagokon keresztül a füstgázok vonulnak a kályha fölső részébe. E kiviteli alaknál tehát az (a2) harangok ürege és a központi cső szolgál a fűtendő szobalevegő fölvételére, illetőleg czirkulácziójára, míg az ezek közt keletkező hézagok a füstgázok fölvételére, illetőleg elvezetésére. A 10. ábrán rajzolt kiviteli alaknál a harangok csúcsban végződnek, a központi légvezető cső el van hagyva és így itt szorosan véve nem tör-