27751. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kohósításra alkalmas anyagoknak idegen kötőanyag mellőzésével való összekötésére (briquettírozására)
- 2 -alkalmazott magas nyomásnál, melynek nagysága és alkalmazásának módja az anyag természetéhez és eredeti nedvességtartalmához képest esetről-esctre előre pontosan megállapítandó, az esetleg lehetőleg kis mennyiségben hozzáadott szabad vízhez még a légszáraz anyagszemcsékben elnyelt és ezen magas nyomás mellett szintén szabaddá váló hygroszkopikus víznek oly nagy része is járul, mely éppen elég ahhoz, hogy az anyagot elég plasztikussá téve, az adott körülmények között a lehető legnagyobb szilárdságú briqettet szolgáltassa. Az imént leirt elvek tekintetbe vételével sajtolt briquett egyenletes tömöttségú, fölösleges vizet nem tartalmaz és bennrekedt levegőtől lehetőleg mentes. Földszerű (amorph) és rendszerint sok higroszkopikus vizet tartalmazó anyagoknál a további kezelés a kohósítás előtt nem föltétlenül szükséges, föltéve, hogy a briquett a helyszínén lesz fölhasználva, tehát sem nagyobb távolságra való szállításnak, sem légköri befolyásoknak hosszabb ideig nem lesz kitéve. A nyomás ilyen esetben, mellyel a sajtolás történik, legalább is 800—1000 atm. Egyéb természetű érezeket aldvánt szilárdság, víz- és tűzállóság elérésére az em- i lített, tetemes nyomással való sajtolás után rögtön széngázok behatásának teszünk ki, mely művelet által a következőket érjük el: 1. A légköri (hygroszkopikus), esetleg a hozzáadott nedvesség vagy esetleg még a vegyileg kötött víz kiűzését. 2. A széngázok — főleg CO és C02 , vagy csak C02 — tartalmának vegyi hatását az anyagra. A gázok összetétele és hőmérséke, melyet alkalmazunk, függeni fog: 1. Az anyag összetételétől. 2. Az anyag víztartalmától, mely állhat: az esetlegesen hozzáadott, továbbá a hygroszkopikus és végül a vegyileg kötött víz- ! bői (kristályvíz) vagy ezen nedvességtartalma egy-egy fajtájából. A gázok hőmérséke minden esetre alacsonyabb legyen, mint azon hőfok, melynél a fölhasznált anyag összesül, azaz elsalakulni kezd (elsalakul), mivel ezen hőfoknál a széngázok vegyi hatása már megszűnik, tehát az anyagnak égetése következik be, mely természetesen elkerülendő, miután ez az anyag redukczióját megnehezíti. A gázoknak vegyi hatása az anyagban foglalt különböző elemekre függ: 1. az anyag összetételétől és víztartalmától ; 2. a gázok öszzetételétől, mely kitétel alatt nemcsak a CO — és C02 tartalom, hanem a gáznak más szükségképeni vagy esetj leges alkotó részei is értendők; 3. a gáz behatásának időtartamától ós 4. a gázok hőmérsékletétől. Lényeges az eddigi briquettirozási módszereknél alkalmazott nyomásnál tetemesebb nyomás alkalmazása a sajtolásnál és esetleg a sajtolt briquetteket széngázban való exponálása. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás kohósításra alkalmas anyagoknak idegen kötő-anyag mellőzésével való összekötésére (briquettirozására), azáltal jellemezve, hogy a briquettirozandó anyagokat mindennemű kötő-anyag mellőzésével, nedvesség hozzáadása nélkül, esetleg kevés nedvesség hozzáadásával oly nagy, többfázisú, egy vagy több oldalról gyakorolt, növekvő nyomással sajtoljuk össze, hogy az anyaghoz esetleg hozzáadott nedvesség és az anyagban foglalt hygroszkopikus nedvességnek a sajtolása folytán szabaddá váló része elégséges legyen a közvetlen kohósítást lehetővé tevő szilárd összeköttetés létesítésére. 2. Az 1. pontban igényelt eljárásnál a sajtolt briquetteknek további kezelése, jellemezve azáltal, hogy azokat még széngázok behatásának tesszük ki, vagy csupán szárítás vagy ezen fölül a kohósításhoz esetleg még szükséges fizikai és kémiai átalakulás elérésére, még pedig a gázok oly hőmérsékleténél, melynél az anyag elsalakulása még be uem következhetik. PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTfitt
