27742. lajstromszámú szabadalom • Elektróda akkumulátorok számára

Megjelent 1903. évi julius lió 10-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 27742. szám. Vll/g. OSZTÁLYElektróda akkumulátorok számára. CALANDRI RINALDO ELEKTROTECHNIKUS TURINBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 deczember hó 9-ike. A jelen találmány tárgyát elektróda képezi elektromos akkumulátorok számára, mely igen olcsón állítható elő, kevés föntartási költségekkel jár és melynek ható anyaga neutrális anyagok alkalmazása nélkül is igen likacsos és daczára ennek igen nagy töltéseknél és kisütéseknel sem eshetik ki az elektródavázból. A mellékelt rajzban a jelen találmány tárgya két foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra az elektródavázat láttatja. A 2. és 3. ábrák egyes elektródák közé szerelendő elkülönítők egyikének oldalnézetét és végnézetét láttatják. A 4., 5. és 6. ábrák metszetek az 1. ábra 1—1 vonala szerint, a hol is mindegyik metszet az elektródát előállításának másmás stádiumában tünteti föl. A 7. ábra a kész elektródának oldalnézete, a hol is helyenként egyes részek a világosság kedvéért el vannak távolítva. A 8. ábra a kész elektróda metszete az 1. ábrának 1—1 vonala szerint. A 9. ábra több elektródának egymással való összekötését láttatja. A 10. ábra az elektróda egy más foganatosítási alakjának oldalnézete. A 11. ábra metszet a 10. ábrának 2—2 vonala szerint. Az elektródaváz, mely tetszőleges alakkal bírhat, a föltüntetett példában az (A) rácsból (1. ábra) áll, melynek (a) kerete kiszögelő vékony (b) karimákkal van ellátva. A (d) ható anyagot száraz állapotban egyenlő nagyságú pikkelyek, szemcsék, forgácsok, szálak, lemezkék stb. alakjában "alkalmazzuk. Ezen czélra legelőnyösebb tiszta ólomoxydult alkalmazni, mely más hasonló anyagok közül a legolcsóbb. Az ólomoxydult mindenekelőtt finoman tőlaprítjuk és ezután sziták segélyével akként osztályozzuk, hogy lisztfinomságú, néhány tized milliméternyi nagyságú és néhány milliméternyi nagyságú szemcséket kapjunk. A ható anyag közbefoglalására a tiszta ólomból vagy valamely alkalmas ötvözetből készült, igen vékonyra (néhány század milliméternyire) kihengerelt (c) lemezeket (8. ábra) alkalmazzuk, melyeket számtalan tetszőleges alakú, de igen kis (néhány tized milliméter) átmérőjű lyukasztásokkal látunk el. Ezen lyukakat igen egyszerűen akként állítjuk elő, hogy a lemezt átszurkáljuk és ezután az átszúrás folytán kiszorított anyagot lenyomjuk, mi által a lemez reszelőszerű fölületet nyer. Ezen átszúrások száma és nagysága a körülményekhez képest választandó meg, föltétel csak az, hogy a