27728. lajstromszámú szabadalom • Ívlámpa egymás mellett álló szenekkel

_ 4 — mehet tönkre, hanem a fényhatás is károsan befolyásoltatik, mert minél mélyebben hat a fényív a hüvely belsejébe, annál kisebb a sugárzási szög. Hogy ezen hátrányt kiküszöböljük, a szén leégését egyenletessé tegyük és a fényívet föltétlenül bizonyos távolságban tartsuk a hüvely fölső részétől, azaz ráfojtó hatást gyakorolhassunk, a hüvelybe helyezett, tűzálló anyagból való oly csövecskék szolgálnak, amilyenek a 8—10. ábrákban nagyobbított léptékben vannak föltüntetve. Ha a két szén egyikének oldalmozgást kell végezni, akkor pl. a (27) csövecske a hüvelyben szilárd, a (28) csövecske a hüvely fölső részének egy hasítékában elcsúsztathatóun rendeztetik el. A részek a 8. és 9. ábrákban épúgy vannak megjelölve, mint az 1. ábrán. Hogy a széncsúcsok egymáshoz minél közelebb juthassanak, a csövecskék (58)-nál rézsútosan le vannak vágva. Hogy a szenek elhasználása után az elektromos fényív kialvását előidézhessük, lehet — mint már említettük — mechanikai eszközt vagy magát az elektromos áramot fölhasználni. A 10. ábra egy ezen czélra szolgáló mechanikai eszköz foganatosítási alakját tünteti fül; eszerint az oldalt mozgatható (30) szén (57) vezető rúdja alsó végén befelé irányuló (59) behajlással van ellátva, úgy hogy a (31) széntartó ezen helyen hirtelen balra fordulást végez és ezáltal magát a szenet (28) csövecskéjével a (39) csukló (60) csapszöge körül való lengő mozgásra bírja, azaz a széncsúcsok a szén elhasználása után hirtelen eltávolíttatnak egymástól, úgy hogy a fényívnek ki kell aludnia. Ha mindkét szén mozgatható oldalirányban, akkor mindkét vezető rúdat lehet ennek megfelelően behajlítani. Ha azonban az elektromos áramot akarjuk az elektromos fényív kioltására fölhasználni, akkor az 1., 3., 4. és 11—16. ábrákban sematikúsan föltüntetett berendezést használjuk. Meg akarjuk azonban már itt jegyezni, hogy ezen elrendezés épúgy alkalmazható az 5—7. ábrákban föltüntetett lámpaszerkezeteknél is. Az 1., 3. és 4. ábrák szerint a (44) mellékárain vezetékbe a (61, 62) árammegszakító van iktatva, melyből a (61) rész az állványban levő (63) tengely körül lengően van elrendezve, a (62) rész pedig szilárdan áll. A (33) dob tengelyén egy második (64) dob ül, melyre a (65j húzóelem van fölcsévélve; az utóbbinak alsó végére egy ütközökép ható (66) test van függesztve, melyet :iz 1. ábra szerint esetleg a (18) alaplemezen ülő (G7) rúd vezethet. Ugyanazon mértékben, melyben a (32) húzóelemek a (33) dobról lecsévélődnek, és a (65) húzóelem a (64) dobra fölcsévélődik és amint a (31) széntartók legmélyebb helyzetüket elérték, a (66) ütköző a (68) rúd, illetve emelőbe ütközik és ezáltal a (61, 62) kontaktus megszakítását idézi elő. Ennek folytán a (24) mellékáramtekercs | a főáramból kiiktattatik és úgy a (25) hor; gony hirtelen balra mozgattatik, egyszersmind a (26) fuvómágnes teljesen megterheltetik, úgy hogy egyrészt a szénmaradékok a 8. ábra pontozott vonalai értelmében hirtelen szétmennek és másrészt a (26) fúvómágnes hatása a megengedhető határig fokoztatik. Az elektromos fényívnek ekkor ki kell aludnia. A fúvómágnes hatását még azáltal is lehet növelni, hogy vagy a 11. ábra szerint két egymástól független tekerccsel, vagy a 12. ábra szerint két különböző erősségű tekercspárral vagy a 13. ábra szerint két főáramtekerccsel és egy mellékáramtekercscsel látjuk el. A 11. és 12. ábrákon föltüntetett foganatosítási alakoknál szükséges, hogy két áramra agszakítót és pedig (61, 62 és 69, 70) alkalmazzunk ; a (61, 69) részek közös karon ülnek, mely az állványban levő (63) tengely körül leng; a (62, 70) kontaktrészek a (18) alaplemezen szilárdan ülnek. A 11. ábrán föltüntetett foganatosítási alak szerint a (26) fuvómágnes két (71, 72) tekerccsel van ellátva, melyek közül az első az 1. ábrán föltüntetett (41) vezetékkel áll kapcsolatban; az utóbbi a (69, 70) kontaktuson átvezettetik, úgy hogy az elektromos áram a kontaktusok zárása esetén a (40) vezetéken, a két (29, 30) szénen, a (41) vezetéken és (71) tekercsen, a (23) fő-