27704. lajstromszámú szabadalom • Munkavezeték elektromos vasutak számára

- á -drótszálnak a keresztezések fölött fekvő ré­szén megfelelő hosszaságú drótdarabokkal vagy rudakkal fölfüggesztem, úgy hogy az említett alsó rész közelítőleg egyenes, és a pályával párhuzamos vonalat képezzen. A mellékelt ábrák találmányomnak több foganatosítás! alakját mutatják, és pedig az 1. ábra egy oldallengések ellen még nem biztosított alakot a függesztő drótok szere­lése előtt oldalnézetben; a 2. ábra ugyanazt teljesen fölszerelve ugyancsak oldalnézetben ; a 3. ábra egy oldallengések ellen is bizto­sított alakot perspektívában és a 4. ábra egy a 3. ábrából egyszerűsítés útján nyert, de a czélnak szintén megfelelő alakot fölülnézetben. Valamennyi ábrában az egyik drótszál teljes vonallal, a másik drótszál kettős vo­nallal, a függesztő drótok pedig egyszerű vékony vonallal vannak ábrázolva. Az 1. ábrában 1, 3, 5.... jelzi a munka­vezeték egyik drótszálát, a mely 13, 35... pontokban van alkalmas szerkezeten föl­függesztve ; a másik drótszál 2, 4 . . . .-el van jelölve és a 24 ... . pontokban van föl­függesztve. A 2. ábrában már az O-val jelzett füg­gesztő drótdarabok be vannak rajzolva, a melyeknek hossza és helye úgy kell hogy választva legyen, hogy a 12, 23, 34, 45... vonal a közepes hőfoknál lehetőleg egyenes legyen. Hőfokváltozásoknál ez a vonal egé­szében emelkedik vagy sülyed és ismét kö­zel egyenes, de legföljebb oly hullámvona­lat képez, a melynek egyes részei folytono­san és simán mennek át egymásba. P] hul­lámvonalak az ábrába szakgatott vonallal és erősen túlozva vannak berajzolva, és pedig a fölső vonal alacsony hőfoknak és az alsó magas hőfoknak felel meg. A most leírt vezetékelrendezés oldallen­gések ellen nincs biztosítva. Ha erre szük­ség van, a szerkezetet oly módon változtat­juk meg, a mint azt a 3. ábra mutatja. Itt ugyanis az 1, 2, 3, 4, 5 ... . drótok a ke­resztezési pontoktól fölfelé két szálra van­nak osztva, a melyek balról 10—10, 30—30, 20—20, 40-40, 30-30, 50—50 el vannak jelölve; ennek megfelelőleg az i. ábrában látható 13, 24, 35 ... . fölfüggesz-. tési pontokon kívül még a 31, 42, 53 .. ,-nál jelöltek is válnak szükségesekké és hasonló­képen megkétszereződik az «0» drótdara­bok száma is, a melyek páronként egymás­sal szöget "képezve a szerkezetnek oldal­erők ellen merevséget adnak és úgyszólván szélrácsozatot képeznek. Ezen elrendezésnél egyszerűbb a 4. áb­j rában bemutatott, a hol az 1, 2, 3, 4, 5 ... drótok végig ismét csak egy-egy szálból állanak, mint az 1. és 2. ábrában; mint­hogy azonban a páros számú fölfüggesztési pontok a páratlanokhoz képest a vízszintes síkban el vannak tolva, a vezetékdróton átfektethető síkok nem lesznek már függő­legesek, hanem az 1—13—3—35—5 sík a 2—24—4 .... síkkal lefelé konver­gálni fog. Ennek az elrendezésnek az előbbi fölött még az az előnye is van, hogy míg annál j a 12, 23, 34, 45 ... . keresztezési pontok-I ban átmeneti darabokról kell gondoskodni, addig az itt nem szükséges, mert a két drótszál nem keresztezi, hanem legföljebb csak érinti egymást. Természetes, hogy az 0, 0 ... . drótdara­boknak a vezetékdrótoktól nem kell elszi­getelve lenniök, mert az egész drótrend­szer az áramkörnek ugyanazon pólusához tartozik. A munkadrótok és az 0, 0 ... . feszítő­tagok keresztmetszete lehet kör vagy más alkalmas alak. A leírt elrendezés természetesen a veze­ték egy, két vagy több pólusára alkal­mazható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Munkavezeték elektromos vasutak szá­mára, jellemezve az által, hogy7 a munka­vezeték két drótszálból áll, a melyek közül az egyik a páratlan, a másik pedig a páros számú vezetéktartókra van föl­függesztve és a mely drótszálak mind­egyikének alsó részei a másik drótszál­nak fölötte fekvő részein megfelelőleg

Next

/
Thumbnails
Contents