27683. lajstromszámú szabadalom • Szivartekercselő gép
mozgatja, mely az (nx) tengelyen két (n6 n7) tartólemez között van elrendezve; ezen tartólemezek közül az alsó (n7) egy vájattal bír, mely az (n5) fogaskerék agyát fogadja be, hogy a fogaskerék oldalirányú mozgása megakadályoztassák. Az (n6) és (n7) tartólemezek (n8) és (n9) gyámokon nyugszanak. (nlO) és (nll) kapocskilincseket jelölnek, melyek oly módon vannak elrendezve, hogy az (n5) kerék fogazásaival kapcsolatba jöhetnek. Az egész ragasztóanyag-bevezető készülék egy (x) tartó segélyével a gépet tartó asztalra van fölerősítve. Az (n2) dugattyú előretolása a következő módon történik: Ha egy szivart készítünk és e czélra a gép födelét visszacsapjuk, akkor a (p) vagy (pl) görbe darab (8. ábra) a (q) görgőre ütközik és utóbbit visszatolja, miáltal az épen munkahelyzetben lévő kapocskilincs az (n5) fogaskerék egy foga fölött elmozog. Ha a szivar készítéséhez szükséges dohányt a tekercselőhengerek közé helyeztük és a födelet ismét elzárjuk, akkor a (t) emeltyűkarra támaszkodó (r) rúgó (7. ábra) a (tl) rudat a (q) görgővel együtt eredeti helyzetébe visszatolja, miáltal az (n5) fogaskerék egy fogosztással elforog. Az (n5) fogaskerék elfordulása az (nx) tengely csavarmenete által az (n2) dugattyúra annak egy csekély eltolása alakjában átvitetik, úgy hogy a (b) födél minden egyes ide-oda mozgatásánál egy kis mennyiségű ragasztóanyag szoríttatik ki az (n3) csövön át, mely ragasztóanyag a (k) és (1) tárcsákra helyeztetik. Hogy a nagyobb tovaiktató mozgás lehetővé tétessék, melyre akkor van szükség, ha az (nlO) kilincs az (n5) kettős kerék kisebb kilincskerekével áll kapcsolatban, a (tl) kar oly hosszú csavarmenettel van ellátva, hogy az esetben, ha a (t) kar a (tl) karra egészen a (t2) peremig fölcsavarta tik, akkor a (p) görbe darab jön a (q) görgővel kapcsolatba, míg a (pl) görbe darab akkor kerül működésre, ha a (t) kar oly módon van a (tl) karra fölcsavarva, hogy a (t3) gyűrűre fekszik. Az (n7) lemezen alkalmazott (u) ütközőpeczek arra szolgál, hogy a (t) karnak az (r) rúgó általi túl nagy visszaforgatása megakadályoztassék. Ha az (n5) kettős kerék kisebb kilincskereke működtetik, akkor az (n2) dugattyú gyorsabb előre tolása történik, illetve több ragasztóanyag szoríttatik ki, míg a nagyobb kilincskerék működésénél a dugattyú lassabban tolatik előre. Az (n4) kézikerék lehetővé teszi, hogy az (n2) dugattyút gyorsan lefelé szoríthassuk és arra is, hogy a dugattyút eltávolíthassuk, ha a ragasztóanyag-tartányt újból meg kell tölteni. A 9. ábra az asztalt tünteti föl, melyen a gép nyugszik, mi mellett ezen ábrában a főhajtás is látható. A föntebbiekben leírt tulajdonképeni gép a tekercselőhengerekkel együtt az asztal egy (2) mélyedésében ül. Az ezen mélyedést körülvevő oldalfalak az (a4 a5) csapok (1. ábra) fölvételére (3 4) hasítékokkal vannak ellátva, mely csapok az (a a3) lemezeken ülnek. A tekercselőszerkezet rögzítése (24) kilincsek segélyével történik. Ezen elrendezés lehetővé teszi, hogy különböző tekercselőhengersorokat helyezhessünk be és távolíthassunk el. A (2) mélyedés a ragasztóanyagot hozzávezető készülék befogadsára meghosszabbítással bír. Az asztal (5 6) lábai a (7) főhajtótengelyt ágyazó csapágyszelenczákkel vannak ellátva, mely tengelyen a lánczot hajtó (8) lánczkerék (lásd 5. ábrát is) ül. Hogy a (7) tengely mindkét irányban foroghasson, a tengelyen egy (9) laza tárcsa van elrendezve, melynek egyik oldalán egy (10) fölékelt tárcsa és másik oldalán egy laza (11) tárcsa van elhelyezve. A (11) tárcsa egy váltóhajtással van ellátva, mely két (19 20) kerékből áll, melyek közül egy-egy, a (11) tárcsa középső részének két oldalán van elhelyezve. Ezen (19 20) kerekek mindegyike nagyobb (21 22) kerekek egyikéjével áll kapcsolatban, mely utóbbiak fogszáma kétszer oly nagy, mint a (19 20) kerekek fogszáma. A (21 22) kerekek közül az egyik (21) szilárdan ül a (7) főhajtótengelyen. A (22) kerék a (7) tengely (23) csapágytok-