27683. lajstromszámú szabadalom • Szivartekercselő gép

mozgatja, mely az (nx) tengelyen két (n6 n7) tartólemez között van elrendezve; ezen tartólemezek közül az alsó (n7) egy vájat­tal bír, mely az (n5) fogaskerék agyát fo­gadja be, hogy a fogaskerék oldalirányú mozgása megakadályoztassák. Az (n6) és (n7) tartólemezek (n8) és (n9) gyámokon nyugszanak. (nlO) és (nll) kapocskilincse­ket jelölnek, melyek oly módon vannak el­rendezve, hogy az (n5) kerék fogazásaival kapcsolatba jöhetnek. Az egész ragasztó­anyag-bevezető készülék egy (x) tartó se­gélyével a gépet tartó asztalra van fölerő­sítve. Az (n2) dugattyú előretolása a következő módon történik: Ha egy szivart készítünk és e czélra a gép födelét visszacsapjuk, akkor a (p) vagy (pl) görbe darab (8. ábra) a (q) görgőre ütközik és utóbbit visszatolja, miáltal az épen munkahelyzetben lévő kapocskilincs az (n5) fogaskerék egy foga fölött elmo­zog. Ha a szivar készítéséhez szükséges dohányt a tekercselőhengerek közé helyez­tük és a födelet ismét elzárjuk, akkor a (t) emeltyűkarra támaszkodó (r) rúgó (7. ábra) a (tl) rudat a (q) görgővel együtt eredeti helyzetébe visszatolja, miáltal az (n5) fogaskerék egy fogosztással elforog. Az (n5) fogaskerék elfordulása az (nx) ten­gely csavarmenete által az (n2) dugattyúra annak egy csekély eltolása alakjában átvi­tetik, úgy hogy a (b) födél minden egyes ide-oda mozgatásánál egy kis mennyiségű ragasztóanyag szoríttatik ki az (n3) csö­vön át, mely ragasztóanyag a (k) és (1) tárcsákra helyeztetik. Hogy a nagyobb tovaiktató mozgás le­hetővé tétessék, melyre akkor van szük­ség, ha az (nlO) kilincs az (n5) kettős ke­rék kisebb kilincskerekével áll kapcsolat­ban, a (tl) kar oly hosszú csavarmenettel van ellátva, hogy az esetben, ha a (t) kar a (tl) karra egészen a (t2) peremig föl­csavarta tik, akkor a (p) görbe darab jön a (q) görgővel kapcsolatba, míg a (pl) görbe darab akkor kerül működésre, ha a (t) kar oly módon van a (tl) karra fölcsa­varva, hogy a (t3) gyűrűre fekszik. Az (n7) lemezen alkalmazott (u) ütközőpeczek arra szolgál, hogy a (t) karnak az (r) rúgó általi túl nagy visszaforgatása megakadá­lyoztassék. Ha az (n5) kettős kerék kisebb kilincskereke működtetik, akkor az (n2) dugattyú gyorsabb előre tolása történik, illetve több ragasztóanyag szoríttatik ki, míg a nagyobb kilincskerék működésénél a dugattyú lassabban tolatik előre. Az (n4) kézikerék lehetővé teszi, hogy az (n2) dugattyút gyorsan lefelé szoríthas­suk és arra is, hogy a dugattyút eltávolít­hassuk, ha a ragasztóanyag-tartányt új­ból meg kell tölteni. A 9. ábra az asztalt tünteti föl, melyen a gép nyugszik, mi mellett ezen ábrában a főhajtás is látható. A föntebbiekben leírt tulajdonképeni gép a tekercselőhengerek­kel együtt az asztal egy (2) mélyedésében ül. Az ezen mélyedést körülvevő oldalfa­lak az (a4 a5) csapok (1. ábra) fölvételére (3 4) hasítékokkal vannak ellátva, mely csapok az (a a3) lemezeken ülnek. A te­kercselőszerkezet rögzítése (24) kilincsek segélyével történik. Ezen elrendezés lehe­tővé teszi, hogy különböző tekercselőhen­gersorokat helyezhessünk be és távolíthas­sunk el. A (2) mélyedés a ragasztóanya­got hozzávezető készülék befogadsára meg­hosszabbítással bír. Az asztal (5 6) lábai a (7) főhajtótengelyt ágyazó csapágy­szelenczákkel vannak ellátva, mely tenge­lyen a lánczot hajtó (8) lánczkerék (lásd 5. ábrát is) ül. Hogy a (7) tengely mind­két irányban foroghasson, a tengelyen egy (9) laza tárcsa van elrendezve, melynek egyik oldalán egy (10) fölékelt tárcsa és másik oldalán egy laza (11) tárcsa van el­helyezve. A (11) tárcsa egy váltóhajtással van ellátva, mely két (19 20) kerékből áll, melyek közül egy-egy, a (11) tárcsa középső részének két oldalán van elhe­lyezve. Ezen (19 20) kerekek mindegyike nagyobb (21 22) kerekek egyikéjével áll kapcsolatban, mely utóbbiak fogszáma két­szer oly nagy, mint a (19 20) kerekek fog­száma. A (21 22) kerekek közül az egyik (21) szilárdan ül a (7) főhajtótengelyen. A (22) kerék a (7) tengely (23) csapágytok-

Next

/
Thumbnails
Contents