27671. lajstromszámú szabadalom • Készülék a szobalevegőnek telítésére és különösen a belégzési levegőnek többé vagy kevésbé könnyen elgőzösíthető anyagok illékony alkatrészeivel való telítésére
Megjelent 1903. évi július hó 14-én. MAGY. gig KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 27671. szám. Vll/e. OSZTÁLY. Készülék a szobalevegó'nek telítésére és különösen a belélegzési levegőnek többé vagy kevésbbé könnyen elgőzösíthető anyagok illékony alkatrészeivel való telítésére. DR SAENGER MÓR ORVOS MAGDEBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 október hó 9-ike. A jelen találmány tárgyát képező készülék arra szolgál, hogy többé vagy kevésbé könnyen elgőzösíthető anyagok, anélkül, hogy előzőleg más szerekkel összekevertetnének vagy meghatározott folyadékokban föloldatnának, gőz- ill. gázalakú halmazállapotban — és nem, miként az a jelenleg használatos permetező készülékeknél szokás, bár igen finoman elosztva, de csöppfolyós halmazállapotban — a szoba levegőjével összekevertessenek. A készülék egy gőzkazánból áll, melyben egy ezzel nem közlekedő gyógyszertartály akként van elrendezve, hogy ezen utóbbit a vízgőzök teljesen körülveszik és fölhevítik, míg úgy a gőzkazánnak, mint a gyógyszertartálynak szűk fúvókában végződő csövei permetező készülék módjára egymás felé akként hajlanak, hogy a kiáramló vízgőz az elpárolgott anyagokat fölszívhatja, azzal meggyarapodhatik és azt a szobalevegőnek átadhatja. Mellékelt rajzon a jelen találmánybeli készülék két foganatosítási alakja függélyes metszetben van föltüntetve. Az (a) gőzkazánban & (b) tartály van akként elrendezve, hogy azt a gőzök, illetve forró víz teljesen körülveszi. Az (a) gőzkazán födelében a (c) cső van megerősítve, mely szűk fúvókában végződik és derékszög alatt oldalt akként hajlik meg, hogy torkolata közvetlenül a (d) cső szűk torkolata fölött van, hol a (b) gyógyszertartály végződik. A (b) tartály az (f) nyílással van ellátva, melyen át az elgőzösítendő anyagokat, mint pl. étherikus olajokat, balzsamokat, gyantát, karbolsavat, (kristályos állapotban vagy vízzel keverve), kreozotot, fémet, higanyt stb. szilárd vagy cseppfolyós állapotban bevezethetjük, úgy hogy azok a (b) tartály fenekén összegyűlhetnek. Ha most az (a) kazánt valamely (A) hőforrás által hevítjük, akkor a vízgőzök a (b) tartályt körülveszik és az abban lévő anyagokat elgőzösítik. Egyúttal azonban a vízgőz a (c) csövön át a nyilak irányában a szobába jut és ezáltal a képződő gyógyszergőzöknek a (b) tartályból való kiszívását idézi elő, amikor is ez annyira telítve lesz, hogy a szoba levegőjét stb. velők betöltheti. Az (a) kazán és a (b) tartály között, mint már említettük, semmiféle összeköttetés nincsen, úgy hogy az elgőzösítendő anyagok nem juthatnak az (a) kazánba. A jelen készüléknek föntírt szerkezete
