27662. lajstromszámú szabadalom • Szabályozható hatású önműködő zárótest tetszőleges szerkezetű csőtörésnél működésbe jövő szelepekhez

- 3 -lönbség annál kisebb és a szelep annál érzékenyebb fog lenni, minél vékonyabb a (b) vezetőcsap fala, minthogy ily módon a (b) csap végén kiképezett szelepülés átáramlási keresztmetszete növekedik. Oly zárótagnál tehát, melyet a (c) fúrat és a (b) csap átmérője által meghatározott közepes nyomáscsökkenésnek megfelelően állítottunk be, a zárótagot terhelő megfelelő és alkalmas nyomás magától létesül a szelep megemelése pillanatában és az (e) csatornában uralkodó ellennyomás külön szabályozása fölösleges. Ha az ily csőtörésnél működő szelep érzékenységét mégis akarjuk szabályozni, ezt legelőnyösebben a zárótag elmozdulásának szabályozásával végezzük. Ily szabályozható elmozdulást végző zárótaggal bíró szelep látható a 2. ábrán. Mint az a rajzból kitűnik, a (d) csatorna torkolatánál lefojtva nincs és közvetlenül a szabadba vezet, az (a) zárótagot pedig a kívülről mozgatható (i) tengely és a (k) megemelőkar közvetítésével lehet emelni és süllyeszteni , Természetes, hogy egyidejűleg a (b) csapnak is emelhetőnek és sülyeszthetőnek kell lennie, mert az (a) zárótagnak erre föl kell feküdnie. Minden további magyarázat nélkül érthető továbbá az is, hogy a kétféle szabályozás, nevezetesen az ellennyomás és az elmozdulás szabályozása egyidejűleg és egymás mellett is alkalmazható; továbbá, hogy a (d) csatornában uralkodó ellennyomást nem csak a kiömlő nyílás lefojtásával, hanem oly módon is létesíthetjük, hogy azt megfelelő kisebb nyomás alatt álló térrel kötjük össze. Ez az utóbbi elrendezés különösen oly esetekben előnyös, melyekben a szelep záródásának nem túlságosan nagy nyomáskülönbség föllépténél kell megindulnia és melyekben az önműködő zárótagot megfelelően súlyosabbra készítjük, úgy hogy az önműködő zárótag ideális súlyának biztosítására már csekély gőznyomás is elégséges. Ily esetekben alkalmas kiviteli alak a csatolt rajz 4. és 5. ábráján látható. Ennél a kiviteli alaknál a zárótag nem fekszik az üreges (b) csapra, hanem erre oly módon vau fölhúzva, hogy alul keletkezzék egy (e) kamara. Az üreges (b) csap (c) furata közvetlenül a szeleptoknak a zárótag fölött lévő üregébe nyúlik és a zárótag gyűrűalakú (1) ülésének közeléig ér. Számos gyakorlati kísérlet igazolta azt, a mi egyébként könnyen be is látható, hogy a szelepen átáramló gőz feszültsége az (1) szelepülés felé fokozatosan csökken, vagyis az (1) szelepüléshez legközelebb eső vízszintes (**) rétegen uralkodó nyomás a mélyebben fekvő (3(3) vagy épen (yy) rétegben uralkodó nyomásnál kisebb. A (yy, rétegek tehát az (xx) réteg felé csökkenő sűrűségű teret, vagyis egy kisebb nyomás alatt álló teret alkotnak, melybe a (b) csap (c) furata torkollik. Ennek az a következménye, hogy a (c) furattal közlekedő (e) kamarában is csökken a nyomás, mi ismét azt idézi elő, hogy az önműködő zárótag bizonyos nyomással szorul az ülésére, iltetve erre bizonyos tekintetben rászivatik. Ennél a kiviteli alaknál fölösleges, hogy az önműködő zárótagot terhelő gáznyomás szabályozása czéljából a (c) fúrat torkolatát lefojtsuk, teljesen elégséges, ha ebből a czélból a (b) csap (c) furatának torkolatát az (xx) és (yy) rétegek által határolt, kisebb nyomás alatt álló térben megfelelően beállítsuk. Minél magasabbra emeljük a (c) fúrat torkolatát, vagyis minél kö zelebb hozzuk a legkisebb nyomású (xx) réteghez, annál kisebb fog az (e) kamarában a nyomás lenni és annál nagyobb mértékben terheli a gőznyomás az (a) zárótagot és annál érzéketlenebb fog ez a tag lenni. Viszont növekszik a zárótag érzékenysége, mikor a (b) csapot egészen a (yy) rétegig siilyesztjük. Minthogy a szelep csőtörés esetében túlságosan gyorsan zár, czélszerű, ha a (c) fúrat torkolatát egészen a szelepülés síkjáig, sőt a szelepülés síkja fölé emeljük. Eme kiviteli alak működési módja és szabályozása ugyanolyan, mint az előbb leírté. A (b) csapot legelőnyösebben az (m) beállítócsavar segélyével lehet emelni és