27634. lajstromszámú szabadalom • Csöppfolyós tüzelőanyagot fogyasztó gázizzólámpa

Megjelent 1903. évi julius hó 1 i-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 276B4. szám. II/d. OSZTÁLY. Csöppfolyós tüzelőanyagot fogyasztó gázizzólámpa. POEFFEL ARTHUR CS. ÉS KIR. SZÁZADOS LOSONCZON. Pótszabadalom a 16750. sz. törzsszabadalomhoz. Bejelentésének napja 1902 deczember hó 11-ike. A 16750. számú törzsszabadalom tárgyát képező, csöppfolyós tüzelőanyagot fogyasztó gázizzólámpát főleg az jellemzi, hogy úgy a külső, mint a belső légvezetést szabályozni lehet, tehát a lángzócsőből különböző utakon, illetve irányokban kiáramló levegőáram erősségét az összes hozzávezetett levegőmennyiség megváltoztatása nélkül lehet módosítani. A találmány tárgyát az ily gázizzólámpák oly irányú módosítása képezi, mely a légáram erősítését és a lángkúp kinyújtását engedi meg, tehát lehetővé teszi, hogy a lángkúpot egy különleges alakú, nagyobb izzótestbe zárjuk, melyet az égési térnek alulról való elzárása czéljából egy új beállító szerkezet segélyével lehet a külső légáram ellenében sülyeszteni, míg a gázcsap alakú fogantyúval fölszerelt hajtómű segélyével beállítható elgázositót, illetve lángterelőt egy ezt beállítása után fogvatartó rúgós szorító szerkezettel, valamint abban az esetben, melyben a belső légvezetés a lángcső oldalt alkalmazott áttörésein történik, egy a galéria elhelyezésénél az elgázositót, illetve lángterelőt önműködően beállító berendezéssel van fölszerelve. Oly czélból, hogy a légáramlás erősíthető és a lángkúp kinyújtható legyen, a hideg külső levegő, melyet az ismert módon a belső lángzócsövön, illetve a lángzócsövet körülvevő galéria nagy áttörésein jut a lánghoz, amennyiben az a belső lángzócsövön áramlik át, di mozdulatlan kanócznak kifelé lejtősen emelkedő égőfölületén és a beállítható elgázositó alsó szélének fölfelé lejtő karimáján, vagy a lángterelő szélén, illetve amennyiben a galéria nyílásain áramlik be, az alsó részén fuvókaszerű, fölső részén hengeres és egy vízszintes, befelé kiálló összehúzó karimával ellátott és kék láng tulipánszerú magjának fölső éléig nyúló hüvelyben vagy lángzó süvegben van vezetve, mely fölső végén kupolaszerűén megszűkül. A külső és a belső, a lángzóc3Őben fölemelkedő légáram ama megszükülés következtében, mely az összehúzó karima hatása alatt lép föl, a kék lángot ugyanoly módon létesíti, mint a törzsszabadalomban a belső süveg. Eme kék lángnak — mint minden hasonló lámpánál — az a törekvése, hogy tulipánszel üen kiszélesedjék, mit a süvegnek az összehúzó karima fölött levő hengeres megnyújtása és ennek kupolaszerű megszűkülése, mely azt idézi elő, hogy a süveg fölső nyílásának átmérője az összehúzó karima belső átmérőjénél csak valamivel nagyobb, továbbá az gátol meg, hogy a süveg