27633. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szennyvizek tisztítására

Megjelent 1903. évi jiilins hó 10-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 276BB. szám. iv/i. OSZTÁLY. Eljárás szennyvizek tisztítására. MÖLLER EDE GYÁRIGAZGATÓ SARSTEDTBEN ÉS FÖLSCHE REZSŐ MÉRNÖK HALLEBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 augusztus hó 29-ike. A találmány tárgyát szennyvizek tisztí­tására szolgáló eljárás képezi és czélja az, hogy a tisztítás nyilt tavakban, költséges szűrők és egyéb berendezések (alagcsöve­zések, szellőztető berendezések és hason­lók) alkalmazása nélkül legyen végezhető. A szennyvizeknek biológiai alapon tör­ténő tisztításánál eddig teljesen félre is­merték azt, hogy a savanyú, nevezetesen a tejsavas erjedés az orgános fertőzmények elpusztításánál minő szerepet játszik. A bio­lógiai alapon történő tisztításnál alapvető jellegű 9792. számú német birodalmi szaba­dalom például egészen határozottan előírja azt, hogy a szennyvizekben spontán kép­ződött tejsavat, mielőtt a víz tisztítását megkezdenők, alkálival közömbösíteni kell és hogy ezután a vízbe — melyhez eset­leg megfelelő táplálóanyagokat is kever­tünk — élesztőszerű orgánizmusokat kell bevinni és ezek hatásának kell azt kitenni. Mi azonban azt tapasztaltuk, hogy a sa­vanyú, nevezetesen a tejsavas erjedés az eddigi fölfogásoktól eltérően a víztisztí­tásnál igen fontos szerepet játszik, a meny­nyiben ily erjedés hatása alatt, a nélkül, hogy más segédeszközök is alkalmazandók volnának, a vízben lévő orgános anyagok 70%-a elpusztul, úgy hogy a még hátra­maradt anyagokat rothasztás által minden nehézség nélkül annyira el lehet távolí­tani, hogy a vizet eredetileg fertőző orgá­nos anyagok újabb 20%-ának eltávolítása után csak csekély mennyiségű, maró mész­szel történő utólagos tisztítással könnyen eltávolítható orgános anyag maradjon hátra. A találmányunk eme tény fölismerésén alapszik és ennek megfelelően eljárásunk akként alakul, hogy az uszadék és üledék­anyagoktól ülepítő medenczében vagy tó­ban megtisztított vizet födetlen tavakban, közepes hőmérsékletnél savanyú, nevezete­sen tejsavas erjedésnek vetjük alá, míg ez az erjedés teljesen be nem fejeződött, a mi rendesen 4—5 napot vesz igénybe. A tejsavas erjedés közben képződő illanó sa­vak (szénsav stb.) nagy része elszáll és vé­gül is gyöngén savanyúan reagáló víz tölti meg a tavat. A tejsavas erjedés befejezte után a gyöngén savanyú vizet annyi alká­lival keverjük, hogy az alkáli a savat tel­jesen lekösse és a víz maga alkálikussá váljék, eme művelet közben a vizet czél­szerűen föl is melegítjük. Az ily módon alkálikussá tett és esetleg még föl is me-

Next

/
Thumbnails
Contents