27630. lajstromszámú szabadalom • Hűtőberendezés és szelepelrendezés nagy nyomású kompresszoroknál

— 3 -mikor a szelepek elmozdulása valamely j okból nem történik egyenletesen. A föntebb leírt szelepelrendezéssel kapcsolatban különleges hűtőberendezést is alkalmazunk. (3. és 4. ábra). A (d) henger- ( födélben a (b) hűtőkamra van kiképezve, | melynek belső fala a (k) nyakgyűrű és a I (g) karmantyú közelébe ér, úgy hogy a kamra hűtőhatása eme részekre, valamint a (p) lemezre, igen erélyes. A hűtőhatást a kompresszor nyomóvezetékéből származó sűrített gáz fejti ki a következő módon. Az (a) nyomóvezetékből egy czélszorűen megszűkűlő (e) fúrat vezet a (b) kamrába, úgy hogy a kompresszor működésénél a sűrített levegő vagy gáz a kamrába állandóan átáramlik és az (e) fúrat alakítása következtében már itt részben expandálódik. A (b) kamra kerületén elhelyezett és az (u) szelep nyaka (a (k) nyakgyűrű) és a (p) lemez felé fordult (f) fúvószájakon kiáramló gáz újból expandálódik, tehát a több — a rajz szerint négy — sugárban az (u) szelep felé áramló gáz expandálódása következtében úgy maga a gáz, mint a gáz által ért részek alaposan lehűlnek. A gáz a szívókamrába jut, hol a beszívott gázzal keverődik és ennek hőmérsékletét tovább csökkenti, azután a (g) karmantyún át a szivattyúba szíva tik és így az átáramló, lehűlt keverék nemcsak a szelepet, hanem ezenkívül a beszívatott gázt is hűti és a kompresszorban uralkodó hőmérsékletet csökkenti. Ezért a szívóvezetékbe a gáz magasabb hőmérséklettel léphet be, minthogy ott az közvetlen lehűlést szenved az (f) fúvószájakból kiáramló gáz hatása alatt. A hűtésre használt gázt a szivattyú újból megsűríti, az (a) nyomócsatornán távozó gáz egy része pedig áz (e) furatokon és az (f) fúvószájakon át ismét kiáramlik, úgy hogy bizonyos határig folytonosan fokozódó hűtőhatás lép föl a szivattyú üzeménél a szelepek környezetében. Emez erélyes hűtőhatás következtében lehetséges, hogy a kompresszió fokát a dugattyú és szelepek gyors mozgása mellett a kompresszor hatásfokának a nagymérvű fölmelegedés okozta csökkenése nélkül igen fokozzuk. A szabadon lebegő konczentrikus szelepek által képezett szelepelrendezés a maga részéről a szelepeknek teljesen megfelelő működését biztosítja, daczára annak, hogy a dugattyú mozgássebessége igen nagy és a kompresszió foka is tetemes. A nyomóközeget nem kell okvetlenül az (a) nyomóvezetékből bevezetni, hanem a kompresszor által táplált tartályt is lehet egy külön (h) vezeték útján a (b) hűtőkamrával összekötni, mint azt a 3. ábrán jeleztük. A berendezés ebben az esetben ugyanúgy működik, mint az előbb leírt esetben. Végül megjegyezzük, hogy a hűtőberendezést az egyik hengernél kell csak alkalmazni, legelőnyösebben, mint azt föntebb leírtuk, a (c) hengerhez tartozó szelepnél. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Egy vagy több, egyszerű hatású és konczentrikusan egymásba szerelt szívó- és nyomószeleppel bíró hengerrel fölszerelt kompresszornál egy hűtőberendezés a hengerek és a nyomóvezetékek bezárására szolgáló burkolat hűtésére, jellemezve a kompresszor hajtóművéről lengő emelő által mozgatott segédszivattyú által, mely valamely hűtőfolyadékot folytonos körfolyamban a burkolatból ennek fölső részén kiszívat és alsó részén a burkolatba benyom, úgy hogy a burkolatban a folyadék expanziója következtében állandó hűtőhatás létesül. 2. Az 1. alatt jelzett kompresszornál egy szelepelrendezés, az által jellemezve, hogy a szívószelep szelepülése a nyomószelepben, evvel konczentrikusan van kiképezve és hogy a két rúgónyomás alatt álló szelep akként van megerősítve, hogy a két szelep helyes beállása és szelepülésre való helyes fölfekvése czéljából csakis a szelepülésekre támaszkodjék és az (u) szelep a nélkül, hogy vezetőrészekkel érintkeznék, a külső szeleptokban szabadon lebeg, míg a belső (v) szívószelep szeleprúdja ugyancsak függetlenül és lazán (mozgástér hagyásával) van elrendezve.