27622. lajstromszámú szabadalom • Készülék folyadékok, különösen tejhevítésre szolgáló berendezéseknél a folyadék szabályozására

- 2 -denkorra megállapított minimumot és ma­ximumot mindig pontosan érik el, a hőföl­vevő edények keresztmetszetét lehetőleg kicsire kell szabni. Hogy pedig az ily ké­szülékeket a 24092. számú szabadalomból ismertté vált pasztőröző berendezéseknél egyáltalában alkalmazni lehessen, egyrészt lehetőleg tömör szerkezetre kell töreked­nünk, másrészt pedig a készüléket olymó­don kell kiképeznünk, hogy azt a berende­zésben elhelyezni, abból kivenni és szállí­tani lehessen. A szabályozónak egész hőátvevő részét a berendezésnek pontosan ama részében kell elhelyezni, a hol a hőmérő van elhelyezve. A készüléket azonban — ha azt a fölté­telt, hogy a hőfölvevő rész keresztmet­szete elég csekély legyen, teljesíteni akar­juk, — csak akkor lehet elég tömören szerkeszteni, ha a jelzett részt csőspirális vagy sugárirányú vagy más alakú elágazó csövekkel ellátott tok gyanánt képezzük ki. A hőfölvevő rész ily kiképzése azonban annyiban hátrányos, hogy azt a hozzá ta­padt tejtől csak nehezen lehet megtisztí­tani. Egy ily szabályozónak tehát, hogy azt a 24092. sz. szabadalomból ismertté vált berendezés szűk, a forró tej elvezetésére szolgáló nyílásában szabadon fölfüggeszt­hessük és hogy körülötte a meleg tej el­folyhassék, könnyen mozgathatónak és ezenkívül, hogy azt alaposan megtisztíthas­suk, még kivehetőnek is kell lennie. Az alapos tisztítás lehetősége nemcsak egész­ségügyi szempontból, hanem technikai okokból is szükséges, mert ellenkező eset­ben a szabályozón az ismeretes tejkő ra­kódnék le, mely a hőátvitelt hátrányosan befolyásolja: Másrészt pedig az az elrendezés, hogy a szabályozó a hevítőtől független, avval a nagy előnnyel is jár, hogy a szabályozót bármely tetszőleges folyadékhevítőnél al­kalmazhatjuk. A csatolt rajzok 1. ábrája csőspirálisok alkalmazását lát­tatja. Az la. ábra metszet az 1. ábra A—B vo­nala szerint. A csőkígyó menetei egymással, mint azt az la. ábra mutatja, három harántborda útján vannak összekötve és egymással szem­ben merevítve, úgy hogy a menetek el nem mozdulhatnak és alakváltozás követ­keztében a kéneső által a légzáróan elhe­lyezett dugattyúra kifejtett nyomást nem csökkenthetik vagy meg nem szüntethetik. A dugattyú alatt lévő kéneső térfogatának hőokozta nagyobbodásánál vagy kisebbedé­sénél közvetlenül a dugattyút, ez pedig alkalmas emeltyűs áttevések útján a föl­hevítendő folyadék vagy a fűtőfolyadék be­áramlását szabályozó csapokat vagy sze­lepeket mozgatja,, A 2., 3. és 4. ábrák a szabályozást . a tejgazdaságban előforduló különböző ese­teknek megfelelően sematikusan mutatja be. A 2. ábrán a szabályozó a hevítőn be­lül foglal helyet, melyen a tejet egy szi­vattyú hajtja át, a szabályozó pedig köz­vetlenül a szivattyúra hat, a mennyiben szelepeinek beállítását megváltoztatja. A 3. ábrán a szabályozó a hevítőn kí­vül foglal helyet és közvetlenül hat a táp­láló szelepre, melyen át a tej fölülről fo­lyik be a tejtartályba. A 4. ábrán a 2. ábrával azonos eset van föltüntetve; itt a gőzszelep áll a szabá­lyozó közvetlen befolyása alatt. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködő hőmérsékletszabályozó készü­lék csöppfolyós vagy gázalakú folyadé­kok fölhevítésére szolgáló berendezések­nél, az által jellemezve, hogy a meg­határozott hőmérsékletre fölhevítendő folyadékban elhelyezett szabályozót az egyik végén csőkígyó gyanánt kiképe­zett vagy elágazó, másik, egyenes vé­gén pedig egy szorosan záró dugattyú­val fölszerelt cső képezi, mely a du­gattyú alatt gázzal vagy folyadékkal van töltve és mely a meghatározott hő­mérsékletre fölhevítendő folyadék tar­tályába egyszerűen be van függesztve, hogy ebből könnyű és alapos tisztítha­tás czéljából kiemelhető legyen.

Next

/
Thumbnails
Contents