27594. lajstromszámú szabadalom • Nadrágtartó

Megjelent 1903. évi június hó 30-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRA S 27594. szám. I/i OSZTÁLY. Nadrágtartó. DR SCHISGAL DÁVID ORVOS VEBNÓNBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 november hó 29-ike Jelen találmány tárgyát képező nadrág­tartó arra szolgál, hogy a test eléktelení­tését, különösen a hátgerincz és vállapocz­kák szokatlan elgörbülését megszüntesse és megakadályozza. Ezen majdnem fűzőt képező nadrágtartó a hátat egyenessé teszi, amennyiben a vál­lakat hátrahúzza s szabályos és folytonos nyomás által a válllapoczkák kiugrásait egé­szen eltünteti s a két vállat egyenlő magas­ságba hozza, ha az egyik vagy másik váll túlságosan le volna sülyedve. Ezen nadrág­tartó a legcsekélyebb kényelmetlenséget vagy alkalmatlanságot sem okozza, mivel szorító részek, befűzések és hasonlók el­maradnak s a nadrágtartó a mell szabad emelkedését és kitágulását lehetővé teszi. Amellett ezen nadrágtartó épp oly kényel­mes, mint az ismert nadrágtartók s minden­esetre egyszerűbb és olcsóbb, mint a hasonló czélokra szolgáló különleges orthopedikus szerkezetek, pl. egyenesen tartók, fűzők stb. Azonkívül a viselő személyeknek semmi olyan alkalmatlanságot sem okoz, mint az említett különleges szerkezetek, melyek míg egyfelől igen drágák, másfelől igen esetle­nek s czéljuknak nem képesek anélkül meg­felelni, hogy a viselő személyeket túlságosan ne terheljék és gyötörjék. A mellékelt rajzlapon az 1. ábra az új nadrágtartó hátnézete, me­lyen annak a nadrág gombokon való meg­erősítési módja látható, a 2. ábra hasonló hátnézet egy módosított kiviteli alak esetében, a 3—6. ábrákon pedig a nadrágtartó egyes részletei láthatók. Minden nadrágtartópár két egyenlő (a, a) szíjból áll, melyek a szokott módon, azonban igen rövid hevederrel vagy hurokkal erősít­tetnek a nadrág előrészén levő gombokra s a vállakat feszesen körülfogva, a válllapocz­kák magasságában végződnek s ugyanott a két (b és c) darabból álló szíjakban foly­tatódnak. A (b és c) szíjdarabokat egy (d) kengyel (selyemzsinór) köti egymással össze, mely az (e) tartón megy keresztül. Ezen tartó egy fémlemezkéből áll, mely oly mó­don van meghajlítva, hogy két párhuzamos szár keletkezik (3. és 4. ábra), melyek kö­zött a két szárat összekötő (f) szögecsekre illesztett kis (g) görgők foroghatnak. A (d) kengyel (selyemzsinór) ez utóbbiak körül vezettetik azon czélból, hogy a kengyel súr­lódása az (e) tartóban minél kisebb legyen. Mint az 1. ábrából látható, mindkét (b, b) szíjdarab vége közvetlenül és egymással párhuzamosan lefelé vezettetik s a hátsó

Next

/
Thumbnails
Contents