27588. lajstromszámú szabadalom • Elektromos fűtőtest

— 2 — fölületéhez. Az (5, 6, 7) ellenállási csikók előnyösen oly ötvözetből készülnek, mely krbl. 78 rész rézből, 18 rész nickelből, 3 rész czinkből és 1 rész ferromanganból áll, mely ötvözet a legjobb eredményeket szolgáltatja. Ezen csíkokat, a mint az a rajzban látható, hullámszerűen hajtogatjuk össze, a mikor is a hullámoknak oly mélységet adunk, hogy a csíkoknak bizonyos meghatározott szélességénél és vastagságánál a kívánt ellenállást elérjük. A szigetelő (3) porczellántömbökben az ellenállási csíkok számának megfelelő számban (8) fúratok vannak kiképezve (3. ábra), melyekben a (9) fokkal bírnak. Ezen furatokban a rézből készült (10) összekötő csavarok vannak beillesztve, melyek a (11) lemezzel (6. ábra) egy darabban készülnek; ezen lemezeket a csavartól eltávolítva egymásfelé hajlítjuk és azokat az 1. ábrában föltüntetett módon az ellenállási csíkokkal összeszögecseljük. Az összekötő csavarorsók végére a (12) csavarmenetekkel ellátott (13) kapcsokat (3. ábra) csavaroljuk föl; a kapcsok vége kúposán van kiképezve és a (14) hasítékkal ellátva, mely kúpos és hasított vég a fölcsavarolásnál a (9) fokra támaszkodó sárga rézből készült kúpos (15) hüvelybe nyomódik úgy, hogy minél jobban csavafoljuk a kapcsot az összekötő csavarorsóra, annál jobban húzatik a (11) lemez a porczellántömb belső fölülete felé és annál erősebben ékelődik a kúpos és hasított kapocsvég a (15) hüvelybe úgy, hogy a két csavarmenet igen szorosan illeszkedik egymásba, a mint ez a 3. ábrán látható. Ezen elrendezés következtében a kapocsnál minden forrasztás feleslegessé válik és ezáltal elejét vesszük azon veszélynek, hogy midőn az ellenállási csík túlságosan fölmelegedik, az összekötő pontok megolvadjanak. A rajzban csak három ellenállási vezető van föltüntetve; természetes azonban, hogy a szekrényt oly nagyra méretezhetjük, hogy abba nagyobb számú vezető is elférhessen, melyeket sorosan vagy párhuzamosan is köthetünk össze egymással. A szigetelő anyagnak és az ötvözetnek említett arányai igen előnyösek, de a jelen találmány természetesen nem szorítkozik csupán azokra, hanem lehet azokat másképpen is választani. A gyakorlatban azt találtuk, hogy midőn a meglehetősen hosszú fémcsíkok tekercsekben rendeztetnek el, a föllépő igénybevetel nemsokára elszakítja a csíkot és ezáltal a fűtőtestet hasznavehetetlenné teszi, míg ha a csíkokat a jelen találmány szerint rövid hullámok alakjában liajtogatjuk össze, a minden egyes behajtásnál keletkező igénybevétel oly csekély, hogy az semmi káros következménnyel nem jár, a mennyiben a lekerekített hajlításos ezen igénybevételeket, a kiterjedéseket, könnyű szerrel fogják föl, miáltal a fémcsík és a szigetelő anyag közötti kontaktus csöppet sem zavartatik meg, a csík maga pedig nem szakíttatik el és a hőközlés mindig biztosítva van. A csíknak hullámszerű hajtogagátásának egy másik előnye abban áll, hogy a szigetelő anyag, a míg még plasztikus állapotban van, könnyen beviszi magát a hullámok sarkaiba a csík mindkét oldalán úgy, hogy ezáltal a szigetelő anyagnak az ellenállási vezető fölűleteivel való szoros érintkezése biztosítva van. Ezen ekként szerkesztett fűtőtestet természetesen rheostát gyanánt is használhatjuk, pl. elektromos vasúti kocsiknál, a hol az a munkaáram szabályozása czéljából rheostát gyanánt, a kocsi belsejében pedig annak fűtésére fűtőtest gyanánt szolgálhat. Ilyen esetben, a mint ez a dolog természetéből folyik, a fűtőtest váltakozva, külömböző erősségű árammal táplál tátik; hogy tehát a fűtőtest az áramot kellően szabályozhassa és egyszersmind kellő fűtő erőt fejtsen ki, aránylag nagy fölűlettel bíró ellenállási vezetőt és oly töltő vagy szigetelő anyagot kell elrendezni, mely a vezető fölűletével szoros érintkezést biztosít és egyszersmind nagy hőabszorbeáló képességgel bír, mely föltételeknek a jelen találmány tárgya teljesen megfelel. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektromos fűtőtest, melynél a hőfejlesztő vezetők nagy ellenállások egy