27572. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vezetőtestek előállítására elektromos fém és hő számára
20 súlyrész hydrogénvegyiileteivel (pl. /irkouhydrogénnel) és 50 súlyrész karbiddal (pl. zirkoukarbiddal) összekeverjük és a keveréket a szálak előállítása czéljából az előbbeni esetekben előadottak szerint tovább kezeljük. 4. A ritka földek fémeinek ill. az ura rínak 10 súly rész nitrogénvegyületét 15 súlyrész zirkonliydrogénnel és 75 súlyrész karbiddal (pld.thoriumkarbiddal) összekeverjük és a keveréket oly czélbói, hogy abból szálakat szakítsunk, az ismertetett kezelésnek vetjük alá. A szilárd redukcziós masszán kívül a redukálásnál előálló illó anyagok is igen értékes anyagot képeznek elektromos vezető testek előállítására. Ezen gáznemű termékek, melyek a ritka földek, földalkalifémek vagy az uran vegyületeinek redukálásánál képződnek, akként hasznosíttatnak vezető testek előállítására, hogy azokat magában a redukcziós edényben vagy azon kívül erősen fölhevített testekkel érintkezésbe hozzuk; ily testek gyanánt rudacskákat, szálakat vagy bármely más alakú üveg-, porezellán-darabokat vagy más egyéb rossz- vagy nem vezető testeket használhatunk. Még jó vezető testeket is, mint pl. fémdrótokat, szénszálakat stb. alkalmazhatunk ama czélra. A gázalakú termékek elemeikre való részbeni elbontás mellett ezen testeken lecsapódnak vagy azokba behatolnak, miáltal oly testek keletkeznek, melyek az elektromos áramot jól vezetik. Ha a gázalakú termékeket, midőn más testekkel ilyképen egyesülni nincs alkalmuk, fölfogjuk, akkor ezeket következő módon használhatjuk föl vezető testek elő;i iítására. Valamely testet legelőnyösebben K gines vagy indifferens gázzal megtöltött z.-irt térben fölfüggesztünk és izzásba honink és a gáznemű termékeket a zárt térbe bocsátjuk ; ekkor a gázok a föntemlített szétbomlás mellett először is a test azon részeire csapódnak le, melyek a legerősebben vannak fölhevítve, miáltal a test lassanként minden pontján egyenlő harántmetszetet nyer. Ez gyakorlatilag igen nagy fonto?sággíil bír, mivel ezáltal mindenütt egyenlő vastagságú szálakat kapunk. Egyenlőtlen vastagságú bárminő szálakat tehát a leirt eljárással egyenlőkké tehetünk ill. azon csapadékokkal teljesen átitathatunk. Miként az említett redukcziók által nyert gáznemű termékek, épúgy viselkednek a ritka földek, a földalkalifémek és az uran fémeinek illékony hydrogénvegyületei, még ha más úton és módon állíttattak is elő. így a zirkon gáznemű hydrogénvegyületeinek előállítása czéljából a mágnéziumnak zirkonoxyddal való keverékét, melyben a mágnézium fölös mennyiségben van jelen, levegő elzárásával és hydrogén bevezetése közben erősen hevítjük, a mi czélszerűen elektromos kemenczében történik; ekkor | zirkon-magnézium keletkezik, inely hígított J sósavval kezelve gáznemű zirkonhydrogént fejleszt. Vagy lehet, a sziliczium ill. borhydrogén előállításához hasonlóan mágnéziumzirkonidot vagy mágnéziumtheoridot vagy e kettőnek keverékét hígított sósavval kezelni, a mikor is a ritka földek ama fémeinek illó hydrogénvegyületei keletkeznek. A gyakorlati foganatosítás megmagyarázására szolgáljon a következő két példa. 1. Az illó fénihydrogénvegyületeket a redukczió közben kibocsátjuk és egy csövön át egy másik edénybe vezetjük, melyben azokat összegyűjtjük. Innen egy evakuált recipiensbe vezetjük, melyben az impriignálandó szálak izzó állapotban vannak elhelyezve. Ezen recipiensben a fém a szálakon lecsapódik és ezeket teljesen áthatja. 2. A redukcziós edényben tartalmazott, zirkonhydrogénből és mágnéziából álló maszszát egy Kipp-féle készűlékbeu hígított savval kezeljük. Ezáltal illó zirkonhydrogén képződik, épúgy mint az előzőkben leirt eljárásnál, melynél a mágnéziumzirkonidot hígított sósavval kezeljük és hasonló módon mint sziliczium ill. borhydrogén előállításánál. Lehet még a következő képlet szerint is eljárni: Zr NaOCHf i = Zr(OC2 H6 )4 +4. NaCL. A keletkezett Z"(OCyi,\ vegyület he-
