27544. lajstromszámú szabadalom • Pénzátvevő és fölváltó készülék

- i -sától eltávolodik ós ily módon a behelyezett pénzt a készülékből illetéktelenül kivenni nem lehet. E biztosítás mindaddig áll fönn, a míg váltás czéljából a készülék újabb működtetése által a pénzt újból a nyíláshoz nem hozzuk. A mint az alább következőkből majd ki fog tűnni, a készülék kezelésekor mindig a legutoljára beléhelyezett papir- vagy érczpénz lesz váltás czéljából az illető pénzkerék által kiszolgáltatva, ha azt működésbe hozzuk. Ha bizonyos papirpénznem egy pénzkerékben gyorsabban gyűl össze, mint a mily mértékben váltás czéljából kivétetik, úgy a fölösleges pénzdarabokat a (34) kapcsolóemeltyűkkel csuklósan kapcsolt (47) emeltyűk távolítják el, a melyek a (34) emeltyűk által mozgattatnak ismert módon, tehát ez jelen tálálmány tárgyát nem képezi. Az eltávolított papírpénzek a pénzfiókba illetve fiókokba esnek, a melyek a készülék szekrényének alsó részén vannak elrendezve. A fölös érczpénzdarabok önsúlyuk által távolíttatnak el. Egy meggörbített (13a) hátlemez (1. ábra) gátolja meg a különféle pénzdarabok kora eltávolítását. A (20) kapcsolókerék-tengelyre meghatározott számú, (49) és (49a) nyúlványokkal ellátott (48) tárcsa (úgynevezett munkatárcsa) van erősítve. (lásd 3. ábrát). A (48) tárcsa és (4-9a) nyúlványai az (51) tárcsa előálló (50) részére gyakorolhatnak behatást. A mint látható, a munkatárcsák (49) nyúlványai az (51) tárcsák előálló (50) részeinek (tOa) nyúlványaira hatnak, ha azokkal kapcsolódnak (lásd 3. ábrát). Ha az (51) tárcsának a befizető billentyű, illetve a kapcsolóemeltyű által előidézett rögzítése meg is szűnik, az (51) tárcsa a (49 és 50a) részek kapcsolódása folytán még meg vau akasztva. Ennélfogva a később leírandó kikapcsoló és átállító berendezéseket a pénzváltás befejezte előtt is működésbe hozhatjuk. A (20) tengelynek és ezzel együtt a (48) munkatárcsáknak jelen esetben lengő mozgást adunk, a mely mozgást a legczélszerűbben a köyetkező berendezés által idézzük önműködően elő. Az (52) kézi forgattyú (lásd 1. és 2. ábrát) egy rövid (53) tengelyre van erősítve (lásd 4. ábrát), a melyet legczélszerűbben a készülék állványának bal végébe ágyazunk. Az (53) tengely végén az (58) körhagyó elforgathatóan foglal helyet egy rajta megerősített és rúgó által leszorított (59) megakasztó kilinccsel együtt. Az (59) kilincs az (53) tengelyre ékelt (60) gyűrű foghézagába kapaszkodik. Ha a kéziforgattyút a 4. ábrabeli nyíl irányában forgatjuk el, úgy ez az (53) tengely közvetítésével az (58) körhagyót is magával viszi. Ellenkező értelmű forgatás alkalmával hatást nem fog gyakorolni, mivel az (59) kilincs a (60) gyűrűn elcsúszik a nélkül, hogy az exczentert vagy a készülék valamely más részét magával vinné. A kézi forgattyú tehát csak az egyik irányban gyakorol hatást. Az (58) körhagyó mozgása a (61) rúd által vitetik át a pénzkerekek (14) tengelyére ékelt (62) lengő emeltyűre. Ezen emeltyű által a (63) rúd közvetítésével a (20) tengelyre ékelt (64) emelyűkarra vitetik át a mozgás. Ebből látható, hogy az (52) forgattyú folytonos forgatása ily módon a (20) tengelynek és az ezekre ékelt (48) munkatárcsáknak lengőmozgását idézi elő. A fölváltásra szolgáló (65) pénzkilökő emeltyűk (lásd 1. ábrát) egy lengő (66) tengelyre vannak ékelve. Ezen emeltyűket rugók tartják meg hátrahúzott helyzetükben, a melyben azáltal lesznek megakasztva, hogy a (66) tengelyen lévő rugalmas ék a (66) tengely hasítékos csapágyainak egy fölűletéhez ütődik, A rúgónak egyik vége a készülék állványának végéhez, másik vége pedig egy emeltyűhöz vau erősítve. Ezen emelyű, mely rézsútos fölűlettel bír, fémbádogból készült és elegendő vékony arra, hogy oldalt rugalmasan engedhessen. A (20) kapcsolókeréktengely jobb végén (2. ábra) egy (73) emeltyű foglal helyet, a melynek oldalt előálló peczke a rugalmas emeltyű külső végének pályájába leng. Ebből látható, hogy ha a (20) kapcsoló keréktengelyt a leírt módon mozgásba helyezzük, a (73) emeltyű szintén ki fog lengeni és peczke a rugalmas (71) emeltyű