27513. lajstromszámú szabadalom • Javítások bolyhos és bársonyszöveteken, valamint az ezek előállítására szolgáló szövőszékeken

(17) hámozatdeszka és a vízsziutes (16) rács lefelé mozog, ez az utóbbi pedig a dob által fölemelt tűket ezek (20) ütközőire hatva annyira lefelé mozgatja, hogy a tűkkel összekötött hámozatzsinórok az (a, al) bolyhképező fonalakat, melyek a vízszintes (12) rúd fölött vannak vezetve, egészen eme rudakig, de nem magasabbra, fölemeljék. Ezután a vetélő újabb vetiiléket húz a szádba, melyet a (4) borda ugyancsak a kész szövethez üt. A (18) henger, a (17) hámozatdeszka és a (16) rács most már a legmélyebb helyzetébe síilyed, a (16) rács pedig eme mozgása közben az (a, al) és (b, bl) bolyhképező fonalakat eredeti helyzetükbe viszi, tehát lehetővé teszi, hogy a (21) drótok fölött újabb hurkok képződjenek. Ekkor a vetélő újabb (cl) vetüléket visz a szádba, melyet a (i) borda az új huroksor képezhetése czéljából a kész szövethez üt. Ezután az (1) alapszövetnél a szád váltás megy végbe, a (18) henger, hogy új kártya kerüljön a tűk alá, elfordul; a (18) henger, a (16) rács és (17) hámozatdeszka fölemelkedik és az előbb leirt folyamat ismétlődik, minek következtében az lb. ábrán látható szövet létesül. A leirt munkafolyamat következtében a bolyhot képező fonál a szövet fölszinén egyetlen vetülékfonál alkalmazása következtében kétszeres hurokba rakva látható, az elért hatás teljesen azonos avval, melyet a közönséges munkafolyamattal két vetülékfonál alkalmazásával érünk el. Szükség esetén a (d) vetülék el is maradhat, mikor a (18) henger. (17) hámozatdeszka és (16) rács megállás nélkül kerül az alsó helyzetébe, az ekkor képződő szövet az lc. ábrán látható. A (21) dróton külső végei vastagabbak és szélesebbek, mint azok többi részei és — mint az (22) és (23)-nál látható, ki vannak hegyezve, úgy hogy a hurkok, — mikor azokat a borda a belső, ferdén elvágott (22) végekhez üti, megfeszülnek, míg a külső (23) végek lehetővé teszik, hogy a hurkok a drótokról szabadon lecsússzanak. Ha nyírt bolyhokat kivánunk előállítani, a (21) drótok külső, vastagabb vagy szélesebb végeit hornyokkal Játjuk e)?

eme hornyokban pedig egy-egy késpengét helyezünk el (la. ábra), melyre a bolyhokat képező hurkok rászoru'nak és melyek a bolyhokat, — mikor ezek a diótokat elhagyják — föl vágják. A (18) hengert és (19) Jacquard kártyákat nem csak a tűk alatt, hanem akként is elrendezhetjük, hogy azok a (12) rudak fölé kerüljenek. Lehet továbbá — mint az a 2. ábrán látható — közönséges (18) Jacquard-hengert és tűket is alkalmazni, melyek a hámozatzsinórokkal kapcsolt (27) súlyokkal terhelt (26) ingazsinórokat működtetik. Ezek az ingazsinórokat alsó végeikkel a (16) rácscsal is össze lehet kötni, mely esetben a súlyok a tűk és a (17) hámozatdeszka között vannak fölfüggesztve. A leirt elrendezés működési módja az előbb leirt elrendezésével egyezik meg, azonban a hurkok képezése czéljából a (12) rudak fölé emelt lánczfonalakat (15) tűk csak kiválasztják és nem maguk a kártyák, hanem a (25) emelődeszka emeli föl azokat. A (17) hámozatdeszka ennél az elrendezésnél a vízszintes (12) rudak fölött és nem ezek alatt van elrendezve és az ingazsinó! rok (20a) ütközőire, nem pedig a tűk ütközőire hat. Hogy később szétvágás útján kettéválasztott, kettős bolyhos szöveteket lehessen előállítani, két alapláncz-vezetőgerendát és két mellgerendát alkalmazunk (3. ábra), melyek közül az egyik a fölső, a másik az alsó szövethez tartozik. A bolyhok képezésére kettős vagy hármas vetülékfonalak szolgálnak. Az (1) alaplánczok a (3) nyüstökkel vannak összekötve, hogy egyidejűleg lehessen a két alapláncz szádjait képezni, illetőleg váltini. A (11) hámozatzsinórok és ezek fülei, melyeken a bolyhot képező fonalak mennek át, az előbb leírthoz hasonló, fix (12) és (13) vízszintes rudak fölött vannak vezetve, azonban nem emelkednek többé a (12) rudak fölé, hanem a (15) tűk föl- és lefelé mozgásánál csak emelkednek és süly ed nek. A lánczok által képezett hurkok a fix (12a) rudak és a fix (21) bolyhképező drótok két oldalán keletkeznek, annak következté-