27499. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék brikettek előállítására

jobboldali bevezető nyílásáig, a rövidebb (4) hasítékok a hengernek csaknem közepéig érnek, az (5)-tel jelöltek ellenben a legrövidebbek. Ezen elrendezés azért van alkalmazva, mert a brikettmassza hőmérséklete a préselő térnek (2) bevezető nyílásától annak kivezető végéig fokozatosan nő, minek következtében a kivezető nyíláson a gázfejlődés a leghevesebb, úgy hogy e helyen a gázok számára legtöbb levezető nyílásra van szükség. Az 1. ábrán látható foganatosítási alaknál a (3 4 és 5) hasítékok a préselőtér kivezető végéig érnek. Ezen elrendezés nem okvetlenül szükséges, csak az a czélja, hogy a íamellavégeknek szorosabb összefogását lehetővé tegye oly czélból, hogy ez által a kivánt préselési ellentállás létrehozassék a nélkül, hogy a préselő henger kúposán volna előállítva. Az említett kivezető nyílásnak összefogására szolgáló berendezés a rajz szerint abban áll, hogy az (1) hengernek kivezető vége a külső oldalon kúpos alakkal bír, melyre egy a belső oldalon hasonlóan kúpos (6) gyűrű van ráhúzva, melyet a (7) csavarok segélyével az (1) henger lamelláihoz jól rászoríthatunk. A (7) csavarok, miként az 1. ábrában, az (1) hengert körülvevő (8) köpenybe vannak becsavarolva, vagy bármely más módon megerősítve. A végből, hogy az (1) henger a keresztül szorított, brikett masszák nyomása folytán alakját meg ne változtassa, az előnyösen több (13) gyűrűvel van fölszerelve. Az (1) henger és a (8) köpeny közti köz a föltüntetett foganatosítási alaknál a préskészűlék hevítő kamráját képezi és a (9) nyílás révén a föl nem tüntetett tűzhelylyel áll összeköttetésben. A préselő tér bevezető végén ide-oda járó (10) dugattyú az átlyukgatott (11) préslemezzel van ellátva, melynek furatai a dugattyúban elrendezett (12) csatornával állanak összeköttetésben, a melyen a gázok a (3) hasítékot még el nem ért brikettmasszából elvezettetnek. Magától értetődik, hogy a préselőtérnek nem kell okvetlenül köralakú keresztmetszetűnek lennie, hanem négyszögű vagy tetszőleges más keresztmetszettel is bírhat. A végből, hogy a nagyobb keresztmetszetű brikettek előállításánál a gázvezetést megkönnyítsük, igen czélszerű a pré: selésnél a brikettmasszába hosszanti lyukakat előállítani, miáltal a gázok a bri( kettmassza belsejéből is elvezethetek. Ilyen lyukakat akként állíthatunk elő, hogy a dugattyút, miként a 3. ábrában látható, , egy vagy több (14) csúccsal látjuk el, mej lyek előnyösen kissé kúpos alakúak, úgy hogy azok a (10) dugattyúnak visszafelé való meneténél minden nehézség nélkül a brikettmasszából kihúzhatók és melyek oly hosszúak, hogy a dugattyú túlsó határállásánál azoknak szabad vége a legutóbb i előállított brikettek egyikébe vagy több| jébe hatolhat (3. ábra), nehogy azok lyukai a következő brikett préselésénél az újon; nan bevezetett brikettanyaggal bedugulja-J nak. j A 4. és 5. ábrákban föltüntetett fogaj natosítási alaknál a gázok csakis a dugaty-^ ; tyún át vezettetnek, a mi az átlyukgatott j (15) cső segélyével történik, mely az egész , (1) préselő hengeren és a (10) dugattyún jár át. A csőnek a (2) bevezető nyí' láshoz közel lévő része nincsen átlyukgatva : oly czélból, hogy a brikettek bizonyos szilárdságot nyerjenek, mielőtt még a lyuka, kat elérnék, úgy hogy a brikettanyag ! azokba nem hatolhat. | A 4. és 5. ábra szerint a préselő tér : falai nincsenek átlyukgatva, de azért az ; (1) hengert ezen esetben is a (15) csövön elrendezett lyukakhoz hasonlóan vagy hossz, irányban is hasítékokkal láthatjuk el, mint ; az 1. ábrán látható foganatosítási alaknál, úgy hogy a gázok úgy a brikett oldalfö-1 lületéből, mint annak belső részeiből is eltávozhatnak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás brikettek előállítására préselés és a préselő térnek 200—500° C.-ig való egyidejű fölhevítése útján, jellemezve az által, ..hogy a préselés közben fejlődött gázokat a brikettrúdból foly-