27475. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csatornáknak vagy alagutaknak fenéktárnákban alapozó építésére

- 3 -tekre állított (o) duczokkal, az (a) kereteket eltávolítjuk, azután pedig a keresztvájat kibetonozásához fogunk. Ily módon az egész, alapzatot egyes (m) betongyűrűkből állítjuk össze, melyet fölül a (g j) deszkázat föd. Mikor az (m) betontestek lekötöttek, hozzáfoghatunk a szelvény fölső részének építéséhez. Ez bármely ismert eljárással történhetik és csupán a leírás teljessége kedvéért ismertetjük a következő eljárást részletesebben: Első sorban itt is a vezértárnát hajtjuk, mely czélból a használt (al) kereteket közvetlenül az (m) betontestre állítjuk. A vezértárna hajtását a föntebb leírt módon végezzük a (cl) védőpaizs, (gl) deszkázat, (bl) oldalduczolás stb. használatával. Mikor a vezértárnát eléggé előre hajtottuk, itt is hozzáfogunk az oldalvájatok készítéséhez, melyeket úgy létesítünk, mint azt előbb leírtuk, avval az eltéréssel, hogy itt már nem szükséges az egyes oldalvájatok között földtömegeket meghagyni. A (hl) szállítópályát, melyen a szelvény fölső részéből kiemelt anyagszállítása történik, az (al) keretekre szereljük, tehát a szállítás a (h hl) pályán egy- . idejűleg történhetik a nélkül, hogy a különböző szintekben végbemenő szállítás egymást zavarhatná. Az oldalvájatok (jl) deszkázatát az (al) keretekre támaszkodó (p) duczok és az ezekre fekvő (q) gerendák, valamint az (nl) gerendák támasztják alá. Mikor az egész szelvény ki van emelve és a (gl jl) deszkázattal beomlás ellen biztosítva van, az (r) mintaíveket állítjuk föl, melyek az (s) duczok közvetítésével magára az (m) betontestre támaszkodnak. Ezek fölött kezdjük meg a csatorna vagy alagút boltozatának építését, melyet tetszőleges anyagból, például falazás útján állíthatunk elő. A csatorna- vagy alagút-boltozatot építés közben arra is fölhasználhatjuk, hogy azon a deszkázatot megtámaszszuk, a mennyiben, mint ez a r ajzokon látható, a (p) duczolást, mely előbb az (al) keretekre támaszkodott, oly (pl) duczolással vált'uk k', mely a (v) boltozat már elkészült részeire támaszkodik. Ez a művelet a rajzokból magukból eléggé világosan 1 tűnik ki, ezért azt részletesebben nem is | ismertetjük, annyival kevésbbé, mert a találmány részét nem is képezi. A különböző deszkázatokat a bolthajtás építése közben is eltávolíthatjuk, azokat a mintaívekre fogván föl. Igen természetes, hogy a (h hl) szállítópályákat, mikor azok bizonyos hosszúságot elértek, ugyancsak leszereljük és más, a csatorna teljes rendelkezésre álló keresztmetszetát kihasználó, vagy fölszinen történő szállításról gondoskodunk. Ekkor a csatoinafenéken esetleg hagyott mélyedést is kibetonozzuk vagy kitöltjük és a (t) fenékboltozatoc is behúzzuk. A csatorna vagy alagút szelvénye fölső részének építése jóval kedvezőbb viszonyok között megy végbe, mint az alsó részé, minthogy az alap építése közben a talaj esetleges vízvezető rétegeit víztelenítettük, egyben az alap építísével meggátoltuk azt is, hogy a fenékről fölfakadó vizek a munka lefolyását megzavarják. Ez a körülmény teszi indokolttá, hogy eljárásunkat, a csatornának vagy alagútnak bányászmunkával történő alapozását még akkor is alkalmazzuk, mikor a csatornának teljes kiépítését nyilt bevágásban végezzük. A találmány második kiviteli alakja a most leírttól csak annyiban tér el, hogy ennél a vezértárna kiszélesítését nem egymást váltogató keresztvájatokkal, hanem két, a vezértárnával párhuzamos oldaltárnával végezzük. A két oldaltárna hajtását teljesen úgy végezzük, mint a vezértárnáét, vagyis az. (a2) vaskeretek, a (c2) védőpajzsok, (b2) oldaldeszikázat, (g2) födődeszkázat stb. használatával. Az (a2) kereteket az (a) keretek mellett állítjuk föl, az oldaltárnák hajtását pedig akkor kezdjük meg, mikor a vezértárna már annyira előre haladt, hogy az oldaltárnák hajtása a vezértárnánál folyó munkákat ne hátráltassa. Mikor az oldaltárnák hajtása bizonyos fokig előrehaladt, megkezdjük az alap betonozását. A betonozást itt is gyfírűkk:n