27463. lajstromszámú szabadalom • Erőkiegyenlítő szerkezet dugattyús gépekhez

í -egyenlítő szerkezetét külömböző helyzetekben sematikusan ábrázolják. A 6. ábra expanziós gőzszivattyút ábrázol, melynél a búvárdugattyúk helyett korongalakú dugattyúk alkalmaztattak. A 7—10. ábrák az erőkiegyenlítő szerkezet külömböző foganatosítási alakját tüntetik is föl. Az (m, o, n) kétkarú emeltyű (3—5. ábrák) az (o) csap segélyével a (d) dugattyúrúdhoz csuklósan van megerősítve. Az emeltyű (m) végéhez az (1) búvárdugattyú, (n) végéhez pedig a (k) búvárdugattyú rudak közvetítésével csuklósan van megerősítve. Az (m, o, n) kétkarú emeltyű a dugattyúrúd által ideoda tolatik és az állványon szilárdan ágyazott, az (n, m) csapokba kapaszkodó (p, q) vezető rudak által lengésbe hozatik. A baloldali végállásból (3. ábra) a szerkezet a középső álláson (4. ábra) át a jobboldali végállásba (5. ábra) mozog és vissza. A vezető szerkezet az (o) csap számára csuklós egyenes vezetéket és pedig lemniskoid-vezetéket képez. Az (m, o, n) emeltyűnek az ide-oda mozgás alatt való lengése által a nyomást gyakorló szivattyú-dugattyú relatív mozgása a löket első részében növekedik, a második részben kisebbedik, a szívódugattyúnál az első részben kisebbedik, a másodikban pedig növekedik. Ha pl. a gőzdugattyú a végső állásból (3. ábra), a középső állásba, tehát s/2, úttal előrehalad, akkor e mellett az (o. n, k) csukló kifeszíttetik és a (k) búvárdugattyú nemcsak s/2, -f- w, az (1) búvárdugattyú s/2. — w úttal mozgattatik előre, mi mellett (w) a kétkarú (m, n) emeltyű lengése által előidézett hozzáadandó, illetve levonandó előrehaladást jelzi; a mozgás második szakaszában a középső helyzetből (4. ábra) a végső állásba, (5. ábra), a (k) búvárdugattyú s/2. — w és (1) dugattyú s/2, -f- w úttal mozgattatik előre. A hozzáadandó relativ mozgás folytán a nyomódugattyú a mozgás első részében a 11. ábrán látható diagrammban függélyesen pontozott hozzáadandó munkát teljesíti és a második részben a levonandó relativmozgás által a diagrammban rézsútosan sraffozott munkát ismét leadja. A szívódugattyú mozgása a kívánt erőkiegyenlítésnek megfelelően ellenkező hatást eredményez. A szívó ellentállás a példában sokszorosan kisebbnek vau fölvéve, mint a nyomási ellentállás; ennek folytán a nyomódugattyú erőkiegyenlítő hatásának egy része a szívódugattyú hatása folytán megszüntettetik. Hogy az erőkiegyenlítés megkívánt nagyságát mégis elérjük, a nyomódugattyú erőkiegyenlítő hatását azon résszel kell nagyobbra vinni, mely a szívódugattyú állal megszüntettetik. A két működési mód külömbsége adja az erőkiegyenlítő hatást. A 11. ábrán látható diagrammban a szívódugattyúnak az erőkiegyenlítő hatással szemben működő hozzáadandó munkája vízszintes sraffozással van föltüntetve. A nyomódugattyúnak e szerint a hozzáadandó mozgás által nemcsak a függélyesen pontozott, hanem a vízszintesen sraffozott hozzáadandó munkát is kell végezni. A hozzáadandó munka az (m, n) emeltyű hosszával tetszőlegesen .nagyobbítható. A hátrafelé való mozgásnál a folyamat hasonló módon ismétlődik. Az 1—5. ábrákban ábrázolt foganatosítási alaknál az (rn, o, n) emeltyű két vezetőrúd által vezettetik; a 7. és 8. ábrákban oly foganatosítási alak van ábrázolva, melynél két vezetőrúd helyett két csuszkavezetés szolgál az (m, n) emeltyű vezetésére. Az (f) keresztfej a dugattyúrudat az (m, n) emeltyűvel együtt egyenes vonalban vezeti ide és oda és az állványban forgathatóan ágyazott (c) koulissza az (a) kar segítségévél nz (m, o, n) emeltyűt lengésbe hozza. A 9. és 10. ábrákban látható foganatosítási alaknál az (m, n) emeltyű vezetésére egy vezetőrúd és egy csuszka vezetés vannak alkalmazva. Ezen foganatosítási. alak a 7. és 8. ábrákban ábrázolt foganatosítási alakból akkép keletkezett, hogy az (f) keresztfejvezetés csuklós egyenesvezetéssel helyettesítettük. A (h) vezetőrúd a (c) koulisszában eltolható (a) karral együtt az (o) csap számára koncoid-egyenesvezetést képez. A 6. ábrán oly szivattyút ábrázolunk,